Jacek Kuron, Karol Modzelewski: A baloldal legyen megfontolt és romantikus

A baloldal halhatatlan (ez persze azt jelenti, hogy a hozzá képest másodlagos jobboldal sem tűnik el). E halhatatlanság záloga az az ősrégi erkölcsi intuíció, amely minden ember abszolút értékét hirdeti. Baloldalinak lenni annyi, mint a szívünkre hallgatni: kiállni az üldözöttek, megkínzottak, éhezők mellett, olyan világot építeni, ahol emberibb módon lehet élni. Nem az a cél, hogy rosszul járjanak a gazdagok, hanem közösen kell szembenéznünk a kor kihívásaival.

• Tovább

Tischler János: Lengyelország – 1989

Az 1981. december 13-án bevezetett hadiállapotot 19 hónap után, 1983 nyarán, a július 22-i kommunista ünnepre időzítve oldották fel. Az internáltak többségét hazaengedték – utolsó csoportjuk az 1986-os amnesztiával szabadult. Ekkor az állambiztonsági szervek létszáma meghaladta a sztálini időszak „csúcsát”: 40 ezer funkcionárius szolgált a „cég” kötelékében, akik gyakran még a verésektől, kínzásoktól, sőt a gyilkosságoktól sem riadtak vissza, Jerzy Popieluszko atyán kívül ennek több áldozata volt.

Takarítás a széleken

• Tovább

Pályi András: A KOR és kora

Az a sztrájkhullám, amely 1976 júniusában végigsöpört Lengyelországon, nem az első és nem az utolsó ilyen esemény volt a lengyel szocializmus közel fél évszázados történetében; a közvetlen kiváltó ok sem számított újdonságnak: Jaroszewicz miniszterelnök június 23-án a szejmben megszavaztatta az élelmiszerárak adag 46%-os felemelését. A lengyel családok akkori költségvetésében – tekintettel az alacsony bérekre és a nyomorra – az élelmiszernek súlyponti szerepe volt, az embereket tehát elfogta az elkeseredés és a reménytelenség.

• Tovább

Jacek Kuron: Mi mást tehetnénk?

Válasz a Beszélő kérdéseire[SZJ]

• Tovább

Jacek Kuron: A magyar forradalomról – harminc év távlatából

1956 nemzedékünknek nagyon is élő emlék, hiszen többek között óriási hatással volt a lengyel októberre is. Jól emlékszem – aktív részese voltam az eseményeknek – a tehetetlenségnek arra a szörnyű érzésére, amikor értesültünk a forradalom bukásáról, és hogy tankok vonulnak a budapesti utcákon. Az emberek virágot vittek a magyar követségre, vért adtak, mindenfelé a házakon kitűzték a magyar zászlót, a gyűléseken is látni lehetett a magyar trikolórt – később már gyászszalaggal. Az eseményekről pontosan értesültünk, mivel néhány kiváló újságíró tudósított Budapestről.

• Tovább

K. J. [Kis János]: A Szolidaritás hosszú menetelése

Wojciech Jaruzelski brumaire 18-ája.

Varsói kerekasztal-beszélgetés

LITYNSKI: Olyan helyzetbe jutottunk, melyből nem láthatjuk a kiutat. Szemünk láttára hullik szét a gazdaság és az állam. Vitatkozhatunk arról, hogy ez az államapparátus tudatos vagy félig tudatos szabotázsának a következménye-e, vagy annak, hogy az augusztusi tiltakozómozgalom óta az apparátus magatehetetlen. A Szolidaritás meggyorsította ezt a széthullási folyamatot, megbénítván a kormány működését. Úgy látszik, a kompromisszum stratégiája, mely feltételezi, hogy a hatalom kilendül dermedt mozdulatlanságából, sikertelen stratégia.

• Tovább