Skip to main content

Menekültügy

Akarom-e

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Igen, akarom.

László Luca: Illegális fakanál

A Segítsünk Együtt a Menekülteknek csoport története

A Segítsünk Együtt a Menekülteknek csoport egyik vezetőjeként a szervezet megalakulását és működését mutatom be. A csoport meglepő gyorsasággal növekedett, rengeteg kihívással, problémával kellett szembenéznie, de eddig szinte minden akadályt sikerült leküzdenie. Az alábbi beszámoló érdekes lehet mindazoknak, akik felfigyeltek a magyar társadalom megmozdulására. Tanulságokkal szolgálhat, ha valaki hasonló csoportot alakítana, de eddig nem járt sikerrel.

Ungváry Rudolf: A vereség jele

5 hozzászólás

Kifinomult, bár szégyenlős „érzelmi rasszizmusa” bizonyos értelemben rosszabb, mint Csurka úr nyílt rasszizmusa. (Krausz T.: Filmkultúra, 1995. május.)

Korábban a rassz volt a trükk, ma a kultúra. (Tamás Gáspár Miklós, ATV, 2015.)

Európa az európaiaké

6 hozzászólás

A konzervativizmust tiszteletreméltó irányzatként tartják számon széles körben. Én ezen a körön kívül állok. Szerintem a konzervativizmus vagy rosszat jelent, vagy semmit. A triviális konzervativizmus a status quo őrzését jelenti a mindig problémákkal telített, tehát változást igénylő világban. A minőségi konzervativizmus pedig azt jelenti, hogy vannak bizonyos alapértékek, melyeket őrizni kell, hogy mérsékelt ütemben, szerves folyamatban kell a világnak alakulnia, ezt a folyamatot kierőszakolni, mesterségesen felgyorsítani nem lehet, s ugyanúgy nem lehet felborítani a társadalom hierarchikus struktúráját sem.

Írásaink Menekültügy témában

A konzervativizmust tiszteletreméltó irányzatként tartják számon széles körben. Én ezen a körön kívül állok. Szerintem a konzervativizmus vagy rosszat jelent, vagy semmit. A triviális konzervativizmus a status quo őrzését jelenti a mindig problémákkal telített, tehát változást igénylő világban. A minőségi konzervativizmus pedig azt jelenti, hogy vannak bizonyos alapértékek, melyeket őrizni kell, hogy mérsékelt ütemben, szerves folyamatban kell a világnak alakulnia, ezt a folyamatot kierőszakolni, mesterségesen felgyorsítani nem lehet, s ugyanúgy nem lehet felborítani a társadalom hierarchikus struktúráját sem.

Ungváry Rudolf: Néhány meggondolt gondolat

9 hozzászólás

Írásaink Menekültügy témában

A bevándorlók, menekültek korlátlan befogadását védelmezők válasz nélkül hagyják (bizonyára, mert elutasítják) azt a veszélyt, hogy a az iszlám világából érkezők száma elérheti azt a nagyságrendet, mely rövid távon megakadályozza a sikeres integrációjukat; ez éppen azt a felvilágosodást veszélyeztetheti, melyből a menekültek iránti humanizmus következik. Azaz a korlátlan befogadásnak demokratikus nézőpontból is szabhatók adott esetben akár időleges korlátok, vagy nagyon szigorú feltételek.

Közel-Kelet-Európa, a veszélyközösség

Azért szokták Európát félteni az iszlámtól, mert veszélyezteti Európa keresztény jellegét egyfelől és szekuláris jellegét másfelől. De hogyan fér össze ez a két félelem? A szekuláris állam attól szekuláris, hogy nincsenek vallási preferenciái. Semleges abban a tekintetben, hogy melyik vallás a jobb, hogy jobb-e bármelyik, mint a vallástalanság, hogy létezik-e Isten, vagy sem, egy van belőle vagy több, úgy létezik-e, ahogy az egyik vallási irányzat tanítja, vagy úgy, ahogy a másik... 

Mészáros István László: Józanságot Európában!

3 hozzászólás

(További megjegyzések a migránsválsághoz)

Hogyan képviselhet egykori szabad demokrata politikus, aki ráadásul két cikluson keresztül a parlament emberi jogi bizottságának alelnöke volt, a balliberális trenddel ellentétes, a nemzeti önvédelmet hangsúlyozó álláspontot a migránsválságban? Hogyan értekezhet éppen most Európa iszlamizációjának veszélyéről, amikor menekülők százezreinek élete múlik a válsághoz való európai hozzáálláson?

Lévai Julianna: "Mi" és "Ők" – az iszlamofóbiáról

válasz Zolnay János cikkére
Mészáros István László „Európa válaszúton” című, a Hetek hasábjain megjelent cikkére reagált Zolnay János a Beszélőben. A Beszélő szerzője – álláspontom szerint – igen helyesen mutatott rá nem csak Mészáros, hanem a Hetek c. lapot fenntartó Hit Gyülekezete hónapok óta hangoztatott, menekültellenes, iszlamofób álláspontjára is.
 
Örültem ennek a kritikai hangvételnek.

A Hit Gyülekezetének Dzsihádja

2 hozzászólás

Mészáros István László, egykori szabaddemokrata politikus, két cikluson keresztül a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke, a Magyar Helsinki Bizottság alapító tagja, a Hetek-ben közölt cikke végén úgy fogalmaz, hogy Itthon pedig – gyermekvállalásra ösztönző, házasság- és családtámogató politika mellett – kiemelt figyelmet kell fordítani önvédelmi képességünk fejlesztésére.

Menekültcetlik falvakból

Szerda, a horgosi/röszkei csata reggele. Felhívnak az egyik rádióból, menekültügyben. Úgy érzem magam, mint aki ebből él, mások nyomorúságából – minél rosszabb a magyar határtól délre, annál több a dolgom. Így vezetnek fel: „és a vonalban Szerbhorváth György újságíró kollégánk, aki, ha jól tudjuk, ott van a határon”. Dehogy vagyok a határon, itt ülök a nyóckerben. De hozzáteszem, két nap múlva hazautazom, vagyis a Vajdaságba, Szerbiába. Innentől kezdve már eleve szakértő vagyok.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon