Skip to main content

Más vizek

Hóman Bálint-szobor: kerekasztal-beszélgetés és felolvasás

2015. november 26.

A Szépírók Társasága több mint 20 másik kulturális és civil szervezettel közösen tiltakozik az ellen, hogy Székesfehérváron Hóman Bálintnak készülnek szobrot állítani. 

A december 4-én 19.00-től kezdődő rendezvény ehhez a tiltakozáshoz kapcsolódik. 

25 éves a 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap

2014. szeptember 11.

25 éves a 2000
Ünnepeljen velünk!

Első ünnepi estünk szeptember 12-én, pénteken 7 órakor
Dalnokverseny a Stúdió K-ban

Dalnokaink:
Evellei Kata, G. István László, Mesterházi Mónika,
Nádasdy Ádám, Petrence Sándor, Szabó T. Anna,
Szlukovényi Katalin, Várady Szabolcs

Beckmesserek: Margócsy István és Szilágyi Ákos
Zongoránál: Darvas Ferenc

Petőcz György: Béke sose volt – Az LMP egy története – Könyvbemutató

2014. február 11.

Politikai interjúkötet civilségről és hatalmi technikákról, "belgaságról" és megalkuvásról, de leginkább arról, miért (nem) lehet más politika?

Cirko-Gejzír premierek

2013. december 25.

Premierek a Cirko-Gejzír moziban.

Petri 70

2013. december 14.

Kiállítás, konferencia, versek, műfordítások, filmek, zenék három napon keresztül Petri György születésének 70. évfordulóján, 2013. december 20–22-én a FUGA Budapesti Épitészeti Központban • 1052 Petőfi Sándor utca 5. 

Az atlatszo.hu bemutatja a NAV-botrány kirobbantóját

2013. november 27.

Az atlatszo.hu bemutatja a NAV-botrány kirobbantóját: a közérdekű bejelentő, aki feljelentette az adóhatóságot

Az atlatszo.hu november 27-én 19:00-kor a Müsziben

a NAV-botrány kirobbantójával, Horváth András volt adóellenőrrel;

Scolar téli könyvajánló

2013. november 19.

X. Verzió Filmfesztivál november 5-től

2013. november 2.

Idén november 5-én idnul a Verzió nemzetközi emberi jogi dokumentumfilm fesztivál!

A teljes program itt tölthető le.

A Filmfesztivál trailere pedig itt tekinthető meg.

Testet ölt antológia bemutatója a PIM-ben

2013. október 23.

MEGHÍVÓ

Október 24-én, csütörtökön 17 órakor
a Petőfi Irodalmi Múzeumban
[Budapest, V. Károlyi M. u. 16.]
 
240 magyar vers  | 112 festmény  |  134 kortárs jegyzet 
A TESTRŐL – a várandósságról és a születésről, arcról, kézről, szakállról és bokáról, a test örömeiről és fájdalmairól, szerelmes elragadtatottságról, halálról és feltámadásról.

Lehetséges – Kiadvány Kis János 70. születésnapjára

2013. szeptember 23.

LEHETSÉGES – Kis Jánosnak tanítványaitól

Szerkesztette: Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila

Megjelent a Kalligram gondozásában, a szuverén.hu támogatásával.

A szerkesztők előszavából

Ebben a könyvben tizenkilenc szerző köszönti írással Kis Jánost hetvenedik születésnapján. A borító és különösen az alcím elárulja, hogy az olvasó nem hagyományos Festschriftet tart a kezében, mellyel a pályatársak, kollégák szoktak tisztelegni az ünnepelt személy előtt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon