Skip to main content

Cikkajánló

Portré az orosz civil szféráról

2012. január 3.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet a napokban közzétett egy összeállítást az orosz civil szféráról, annak jeles aktivistáiról. A jogvédő szervezet felkérte a neves orosz fotóst, Platont, hogy portrékat készítsen a civil társadalom szereplőiről: környezetvédőkről, korrupcióellenes aktivistákról, művészekről, nőjogi aktivistákról, zenészekről, ügyvédekről, emberi jogi szervezetek aktivistáiról, akik Oroszország-szerte számos ügyért tevékenykednek.

A Beszélő a litera netnaplójában

2011. december 14.

December közepén mi írjuk a litera.hu műhelynaplóját.

Ambrus Judit írása
Révész Sándor írása
Kőszeg Ferenc írása
Ádám Zoltán írása
Mink András írása
Neményi László írása

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon