Skip to main content

Párizs 11/13

Nagy Zsófia: Párizs és a gyász politikája Európában

A november 13-i párizsi események, miközben kegyetlen élességgel mutatták meg a terrorizmus valódi arcát – emellett egy másik történetet is elmesélnek, méghozzá rólunk magunkról. Erre a másik történetre utal Baudrillard, amikor szeptember 11. után azt írja: a Ground Zero romjai alatt keresgélve saját arcképünket találjuk (2002). Kevésbé poétikusan erről ír W. Llyod Warner is (1947), aki szerint akkor ismerhetjük meg valójában saját társadalmukat és kultúránkat, „amikor minden pokol elszabadul”.

1.

A november 13-i párizsi események, miközben kegyetlen élességgel mutatták meg a terrorizmus valódi arcát – emellett egy másik történetet is elmesélnek, méghozzá rólunk magunkról. Erre a másik történetre utal Baudrillard, amikor szeptember 11. után azt írja: a Ground Zero romjai alatt keresgélve saját arcképünket találjuk (2002). Kevésbé poétikusan erről ír W. Llyod Warner is (1947), aki szerint akkor ismerhetjük meg valójában saját társadalmukat és kultúránkat, „amikor minden pokol elszabadul”.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon