Skip to main content

Impresszum

Lépjen kapcsolatba szerkesztőségünkkel online!

Elérhetőségek:

Webes visszajelzés
Telefon: 36-30-756-4416
Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 143.
Adószám: 18080148-2-42
E-mail: beszelo [at] enternet [dot] hu
Webhely: http://www.beszelo.hu

Alapítva: 1981
Harmadik folyam kezdete: 1996

Alapító szerkesztők

Haraszti Miklós, F. Havas Gábor, Iványi Gábor, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint, Szilágyi Sándor, Eörsi JánosPetri GyörgySolt Ottilia

Főszerkesztő

nemenyil [at] yahoo [dot] com (Neményi László)

Szerkesztők

ambrusbeszelo [at] freemail [dot] hu (Ambrus Judit)balazslk [at] gmail [dot] com (Balázs László Kristóf)mink [at] ceu [dot] hu (Mink András)revesz [dot] s [at] t-online [dot] hu (Révész Sándor)
Fekete Éva

Szerkesztőségi titkár

beszelo [at] enternet [dot] hu (Józsa Barbara)

Korrektor

Csák Lilla

Tördelőszerkesztő

Magyar Katalin

Fotó

Szilágyi Lenke

Terjesztés

baciga [at] t-email [dot] hu (Balogh László)
telefon:36-30-811-8121
facebook: Balogh László Bacilus

Kiadja a Stencil Kulturális Alapítvány

1061 Budapest, Paulay Ede utca 19.

Felelős kiadó: Mink András

A Beszélőt támogatja a Nemzeti Kulturális Alap.

 

Számlaszám: 11991102 - 02161314

Számlaszám (euró): HU04 11991102-02161314-10000025

Régi számok korlátozott példányszámban a szerkesztőségben beszerezhetők.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon