Skip to main content

Kiadványaink

A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumunkon megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. Az archívumban a szamizdat (1981–1989), a hetilap (1989–1995) és a folyóirat (1996–) Beszélő teljes anyagát olvashatja. A több mint 11 000 cikk közötti lapozgatáshoz részletes kereső és egy navigációs panel nyújt segítséget.

Az albumkötet a „pesti srácokat”, az 1956-os budapesti felkelők, szabadságharcosok fényképét mutatja be (szám szerint 761-et), akiknek a forradalomban játszott szerepét levéltári források is bizonyítják. E könyvben a történeteket, analízist hiába keresnénk, mindössze a szereplők legfontosabb – fellelhető – adatait találjuk: születési (és halálozási) évszámot, a foglalkozást, valamint a résztvevők forradalom utáni sorsáról annyit, hogy a fényképen ábrázolt forradalmárt retorzió érte-e, esetleg emigrált. A képek és a hozzájuk tartozó adatok a kötetben területi alapon rendeződnek, kerületek, felkelőcsoportok szerint.

(Az első legális kiadás!) 
„Helsinki után az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Számomra azonban az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is.”

(Esszégyűjtemény) 
„Szabad-e Istent római módon imádni? Akkor legyen szabad genfi módon is. Meg van engedve latinul beszélni a piacon? Engedtessék meg akkor a templomban is azoknak, akiknek ahhoz van kedvük.”

A Beszélő 1999-ben beszélgetés-sorozatot indított Petri Györggyel, a folyóirat egyik alapítójával és meghatározó szellemi alakjával. A költő a magyar politikai költészet egy-egy nagy klasszikus versét, Babits Mihály, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Illyés Gyula, József Attila, Petőfi Sándor és Weöres Sándor műveit elemzi, fölidézve a szabadság hagyományát.

Hat rendszerváltó pénzügyminiszterrel beszélgetett Rádai Eszter Pulitzer-díjas rádióriporter és újságíró a Beszélő című folyóirat hasábjain. A nagy sikerű interjúsorozatot, a gazdasági rendszerváltás egyik szeletének valósághű történetét most kötetbe gyűjtve tartja kezében az olvasó.

„…kellemetlen visszapillantani a Kádár Jánosról elnevezett korszakra. De, szerintem, elkerülhetetlen. Egy felnőtt társadalom nem sütheti le a szemét. A (nemzeti) önismeret hozzátartozik a (nemzeti) léthez. Több történet van. S a történetek arra valók, hogy elmondjuk őket. Ki-ki a magáét, lesz, ami lesz, hisz úgyis az lesz, ami lesz – remélhetőleg.” (Esterházy Péter)

(Válogatott írások)
Hegedűs B. András történész, közgazdász, 1956-ban a legendás Petőfi Kör egyik titkára, a Kádár-korszakban az 56-os ellenzék egyik meghatározó alakja. Kötetünkben 1989 és 1999 között született írásait, történészi életművének legjavát gyűjtöttük egybe, melynek fókuszában az 1956-os forradalom áll.

A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumon megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. A további lapszámok írásai (egyebek mellett) internetes oldalunkon kereshetők, böngészhetők.
A legális folyamok, tehát a hetilap és folyóirat számainak digitalizálásához az eredeti újságokat, míg a szamizdat cikkek esetén a Beszélő Összkiadást vettük alapul. A szamizdat Beszélő összes lapszáma három kötetbe gyűjtve került kiadásra 1992-ben, amely kiadványhoz bőséges jegyzetek készültek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon