Skip to main content

Kiadványaink

A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumunkon megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. Az archívumban a szamizdat (1981–1989), a hetilap (1989–1995) és a folyóirat (1996–) Beszélő teljes anyagát olvashatja. A több mint 11 000 cikk közötti lapozgatáshoz részletes kereső és egy navigációs panel nyújt segítséget.

Az albumkötet a „pesti srácokat”, az 1956-os budapesti felkelők, szabadságharcosok fényképét mutatja be (szám szerint 761-et), akiknek a forradalomban játszott szerepét levéltári források is bizonyítják. E könyvben a történeteket, analízist hiába keresnénk, mindössze a szereplők legfontosabb – fellelhető – adatait találjuk: születési (és halálozási) évszámot, a foglalkozást, valamint a résztvevők forradalom utáni sorsáról annyit, hogy a fényképen ábrázolt forradalmárt retorzió érte-e, esetleg emigrált. A képek és a hozzájuk tartozó adatok a kötetben területi alapon rendeződnek, kerületek, felkelőcsoportok szerint.

(Az első legális kiadás!) 
„Helsinki után az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Számomra azonban az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is.”

(Esszégyűjtemény) 
„Szabad-e Istent római módon imádni? Akkor legyen szabad genfi módon is. Meg van engedve latinul beszélni a piacon? Engedtessék meg akkor a templomban is azoknak, akiknek ahhoz van kedvük.”

A Beszélő 1999-ben beszélgetés-sorozatot indított Petri Györggyel, a folyóirat egyik alapítójával és meghatározó szellemi alakjával. A költő a magyar politikai költészet egy-egy nagy klasszikus versét, Babits Mihály, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Illyés Gyula, József Attila, Petőfi Sándor és Weöres Sándor műveit elemzi, fölidézve a szabadság hagyományát.

Hat rendszerváltó pénzügyminiszterrel beszélgetett Rádai Eszter Pulitzer-díjas rádióriporter és újságíró a Beszélő című folyóirat hasábjain. A nagy sikerű interjúsorozatot, a gazdasági rendszerváltás egyik szeletének valósághű történetét most kötetbe gyűjtve tartja kezében az olvasó.

„…kellemetlen visszapillantani a Kádár Jánosról elnevezett korszakra. De, szerintem, elkerülhetetlen. Egy felnőtt társadalom nem sütheti le a szemét. A (nemzeti) önismeret hozzátartozik a (nemzeti) léthez. Több történet van. S a történetek arra valók, hogy elmondjuk őket. Ki-ki a magáét, lesz, ami lesz, hisz úgyis az lesz, ami lesz – remélhetőleg.” (Esterházy Péter)

(Válogatott írások)
Hegedűs B. András történész, közgazdász, 1956-ban a legendás Petőfi Kör egyik titkára, a Kádár-korszakban az 56-os ellenzék egyik meghatározó alakja. Kötetünkben 1989 és 1999 között született írásait, történészi életművének legjavát gyűjtöttük egybe, melynek fókuszában az 1956-os forradalom áll.

A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumon megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. A további lapszámok írásai (egyebek mellett) internetes oldalunkon kereshetők, böngészhetők.
A legális folyamok, tehát a hetilap és folyóirat számainak digitalizálásához az eredeti újságokat, míg a szamizdat cikkek esetén a Beszélő Összkiadást vettük alapul. A szamizdat Beszélő összes lapszáma három kötetbe gyűjtve került kiadásra 1992-ben, amely kiadványhoz bőséges jegyzetek készültek.

Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...