Skip to main content

A CD-ROM-ról általában

A Beszélő 25 éve CD-ROM archívumon megtalálható a Beszélő összes évfolyamának összes cikke, amely megjelent 1981 és 2005 között. A további lapszámok írásai (egyebek mellett) internetes oldalunkon kereshetők, böngészhetők.
A legális folyamok, tehát a hetilap és folyóirat számainak digitalizálásához az eredeti újságokat, míg a szamizdat cikkek esetén a Beszélő Összkiadást vettük alapul. A szamizdat Beszélő összes lapszáma három kötetbe gyűjtve került kiadásra 1992-ben, amely kiadványhoz bőséges jegyzetek készültek.

A Beszélő 25 éve cikkeit értelemszerűen folyamonként (Szamizdat, Hetilap, Folyóirat) csoportosítottuk. A Hetilap, illetve Folyóirat folyamokhoz további évfolyamonkénti csoportosítás található. Ezek valamelyikére kattintva megjelenik az adott folyam adott évfolyamának összes lapszáma: az adott lapszám címlapjára kattintva megtekinthető a címlap nagyobb képméretben, a lapszám feliratát kiválasztva pedig a program kilistázza a lapszám tartalmának összes cikkét. Már csak egy gombnyomás a kiválasztott cikkre, és kezdődhet az olvasás, lapozgatás. A cikkoldal fejlécén szerepel, hogy melyik folyam melyik évfolyamának hányadik számában található a cikk, továbbá a cikk rovatbesorolása az adott lapszámon belül.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon