Pulay Gergő: A civilizált, a csavargó, a rafinált és a balek
Utcai élet és informalitás egy bukaresti szegénynegyedben
A cikk a Beszélő friss számában olvasható.
Roma-dosszié
Bernáth Gábor: Bulvár
A média romaképének változása
Egy 2011-ben Messing Verával közösen végzett tartalomelemzésünk1 eredményei szerint a legnagyobb közönséget vonzó többségi médiumok hírműsoraiban minden korábbinál jellemzőbb a kriminalizálás. Eltűntek a néhány évvel azelőtt még meghatározó diszkriminációs esetek; és a műsorok azt sugallják, hogy az előítéletesség már csak a szélsőjobboldalra jellemző. A szegénység bemutatásában az okok helyett a normaszegés eseteire helyezik a hangsúlyt. Mindez részben a média – és korántsem kizárólag a klasszikus bulvármédia – általános bulvarizálódásának trendjébe illeszkedik.
Babusik Ferenc: Állapot-, mód- és okhatározók
A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – I. rész
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából készített, 2004 nyarán befejezett kutatásunk a roma népesség reprezentatív mintáján felvett adatok alapján[1] elemzi a cigányság szociális, gazdasági és egészségügyi állapotát, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának strukturális és emberi okait.
A kutatás alapcélja az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségé
Babusik Ferenc: Állapot-, mód-, és okhatározók
A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – II. rész
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából készített, 2004 nyarán befejezett kutatásunk a roma népesség reprezentatív mintáján felvett adatok alapján[1] elemzi a cigányság szociális, gazdasági és egészségügyi állapotát, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának strukturális és emberi okait.
A kutatás alapcélja az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségé
Durst Judit: „Az biztos, hogy ebben a faluban senki nem lesz hajléktalan”
A lakáshelyzet változása a láposi cigányoknál (1850–2004)
A rendszerváltás utáni Magyarországon a társadalmi hátrányokat egyértelműen fejezi ki a lakáshelyzet (Fábián–Kolosi–Róbert, 2000; Hegedűs–Tosics–Kovács, 2000). A lakosság mintegy felét kitevő olyan csoportok, amelyek bevételeinek zöme létfenntartó fogyasztásra megy, lakáskörülményeik szerint differenciálhatók tovább (Kapitány–Spéder, 2004).
Janky Béla, Kemény István: Késésben és lemaradóban
A cigányok és az iskola 2003-ban
Írásunkban összegezzük a 2003 februárjában és márciusában a magyarországi cigány lakosság körében végzett kutatásunknak a romák iskolai végzettségére és előmenetelére vonatkozó eredményeit, és megvilágítjuk, milyen okok játszanak közre abban, hogy a magyarországi cigányok oktatási hátrányai nem csökkentek, egyes területeken egyenesen nőttek.[1]
A korábbi, 1971-es és 1993-as vizsgálatok során a cigány népesség két százalékát vizsgáltuk reprezentatív alapon. A 2003.
Janky Béla, Kemény István: Települési és lakásviszonyok
2003 februárjában és márciusában felmérést végeztünk a magyarországi cigány lakosság körében. A korábbi, 1971-es és 1993-as vizsgálatok során a cigány népesség két százalékát vizsgáltuk reprezentatív alapon.
A 2003. évi felmérésben csak egyszázalékos reprezentatív minta kiválasztására volt módunk. Ezért ez a felmérés pontatlanabb, mint a tíz évvel ezelőtti volt. A pontosságot egy másik tényező is korlátozta. Az 1993-as felmérésben a minta elkészítésénél az 1992.
Zolnay János: Beszélő-beszélgetés
Mohácsi Viktóriával, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosával
Terestyéni Tamás: Fekete pont
A középiskolai történelem- és társadalomismeret-tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai
A tankönyvek a kanonizált tudás gyűjteményei, amelyek egy-egy történelmi korban a társadalmilag elfogadott, az uralkodó közszellemmel egybecsengő és az érvényesüléshez, a sikeres pályafutáshoz megkövetelt ismereteket és nézeteket fogják egybe. Mint ilyenek, nem egyszerűen tudást adnak át, hanem egyúttal értékeket mutatnak fel, normákat közvetítenek, mintát adnak, mértéket szabnak meg.
Dupcsik Csaba: Cigánykép(telenség)ek
Ha ebben a folyóiratban valaki kritikát közöl két kötetről, amelyet a 2001-ben, nagy feltűnést keltve kistafírozott, Elek István nevével fémjelzett Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete adott ki, azt sokan menthetetlenül politikai motivációjú támadásnak fogják ítélni.
Friss hozzászólások
2 hét 4 nap
2 hét 4 nap
2 hét 4 nap
2 hét 4 nap
2 hét 4 nap
2 hét 4 nap
2 hét 5 nap
2 hét 5 nap
2 hét 5 nap
2 hét 5 nap