Skip to main content

Roma-dosszié

Pulay Gergő: A civilizált, a csavargó, a rafinált és a balek

Utcai élet és informalitás egy bukaresti szegénynegyedben

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Bernáth Gábor: Bulvár

A média romaképének változása

Egy 2011-ben Messing Verával közösen végzett tartalomelemzésünk1 eredményei szerint a legnagyobb közönséget vonzó többségi médiumok hírműsoraiban minden korábbinál jellemzőbb a kriminalizálás. Eltűntek a néhány évvel azelőtt még meghatározó diszkriminációs esetek; és a műsorok azt sugallják, hogy az előítéletesség már csak a szélsőjobboldalra jellemző. A szegénység bemutatásában az okok helyett a normaszegés eseteire helyezik a hangsúlyt. Mindez részben a média – és korántsem kizárólag a klasszikus bulvármédia – általános bulvarizálódásának trendjébe illeszkedik.

Babusik Ferenc: Állapot-, mód- és okhatározók

A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – I. rész


Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából készített, 2004 nyarán befejezett kutatásunk a roma népesség reprezentatív mintáján felvett adatok alapján[1] elemzi a cigányság szociális, gazdasági és egészségügyi állapotát, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának strukturális és emberi okait.

A kutatás alapcélja az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségé


Babusik Ferenc: Állapot-, mód-, és okhatározók

A romák egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése – II. rész


Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából készített, 2004 nyarán befejezett kutatásunk a roma népesség reprezentatív mintáján felvett adatok alapján[1] elemzi a cigányság szociális, gazdasági és egészségügyi állapotát, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségét, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának strukturális és emberi okait.

A kutatás alapcélja az egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségé


Durst Judit: „Az biztos, hogy ebben a faluban senki nem lesz hajléktalan”

A lakáshelyzet változása a láposi cigányoknál (1850–2004)


A rendszerváltás utáni Magyarországon a társadalmi hátrányokat egyértelműen fejezi ki a lakáshelyzet (Fábián–Kolosi–Róbert, 2000; Hegedűs–Tosics–Kovács, 2000). A lakosság mintegy felét kitevő olyan csoportok, amelyek bevételeinek zöme létfenntartó fogyasztásra megy, lakáskörülményeik szerint differenciálhatók tovább (Kapitány–Spéder, 2004).

Janky Béla, Kemény István: Késésben és lemaradóban

A cigányok és az iskola 2003-ban


Írásunkban összegezzük a 2003 februárjában és márciusában a magyarországi cigány lakosság körében végzett kutatásunknak a romák iskolai végzettségére és előmenetelére vonatkozó eredményeit, és megvilágítjuk, milyen okok játszanak közre abban, hogy a magyarországi cigányok oktatási hátrányai nem csökkentek, egyes területeken egyenesen nőttek.[1]

A korábbi, 1971-es és 1993-as vizsgálatok során a cigány népesség két százalékát vizsgáltuk reprezentatív alapon. A 2003.


Janky Béla, Kemény István: Települési és lakásviszonyok


2003 februárjában és márciusában felmérést végeztünk a magyarországi cigány lakosság körében. A korábbi, 1971-es és 1993-as vizsgálatok során a cigány népesség két százalékát vizsgáltuk reprezentatív alapon.

A 2003. évi felmérésben csak egyszázalékos reprezentatív minta kiválasztására volt módunk. Ezért ez a felmérés pontatlanabb, mint a tíz évvel ezelőtti volt. A pontosságot egy másik tényező is korlátozta. Az 1993-as felmérésben a minta elkészítésénél az 1992.


Zolnay János: Beszélő-beszélgetés

Mohácsi Viktóriával, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosával



Terestyéni Tamás: Fekete pont

A középiskolai történelem- és társadalomismeret-tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai


A tankönyvek a kanonizált tudás gyűjteményei, amelyek egy-egy történelmi korban a társadalmilag elfogadott, az uralkodó közszellemmel egybecsengő és az érvényesüléshez, a sikeres pályafutáshoz megkövetelt ismereteket és nézeteket fogják egybe. Mint ilyenek, nem egyszerűen tudást adnak át, hanem egyúttal értékeket mutatnak fel, normákat közvetítenek, mintát adnak, mértéket szabnak meg.

Dupcsik Csaba: Cigánykép(telenség)ek


Ha ebben a folyóiratban valaki kritikát közöl két kötetről, amelyet a 2001-ben, nagy feltűnést keltve kistafírozott, Elek István nevével fémjelzett Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete adott ki, azt sokan menthetetlenül politikai motivációjú támadásnak fogják ítélni.

Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.