Skip to main content

Roma-dosszié

Virág Tünde: Tereptapasztalatok a cigány gyerekek kisiskoláiban


Megélhetés

Az eltérő gazdasági-társadalmi környezet, a cigányok és nem cigányok változatos viszonya különféle megélhetési stratégiákat alakított ki az egyes cigány családoknál. Az egyes településeken belül nagyon különböző helyzetben élő cigány családokkal találkoztam, a falvak többségében a nagyon szegény, kilátástalan helyzetben élők mellett vannak gazdaságilag sikeresebbek is.

Minden településen él olyan cigány család, ahol valakinek van állandó jövedelme. A munkaadóktól húzott jövedelmek nagyon széles skálán mozognak.




F. Havas Gábor: Kitörési pont: az iskola


A rendszerváltás után két egymással ellentétes tendencia érvényesült a cigány gyerekek iskoláztatása terén. A 80-as évek közepe óta folyamatosan csökkent az iskolába kerülő évfolyamok létszáma, és ez a 90-es évek elejétől kezdve már a középfokú iskolákban is éreztette hatását. Ezzel párhuzamosan bevezették a közoktatás normatív finanszírozását, amely a középfokú iskolákat is abban tette érdekeltté, hogy minél nagyobb létszámot érjenek el, és a beiratkozott tanulókat lehetőleg minél nagyobb arányban meg is tartsák.

Porrajmos

Visszaemlékezések a roma vészkorszakról


Ötvenhat évvel azután, hogy Auschwitzban egyetlen éjszaka alatt négyezer cigányt megölve felszámolták a cigánytábort, az európai közvéleményben máig nem tudatosult kellőképpen, hogy a koncentrációs- és munkatáborokban, a deportálások és a helyi kivégzések során mintegy félmillió roma pusztult el a második világháború évei alatt.

Lakatos Elza: Lóve te keren

Roma régiségkereskedők


Régiségkereskedéssel a magyarországi romák közül főként a nyelvüket és a hagyományaikat leginkább őrző, a hazai cigányság mintegy 15 százalékát kitevő oláh cigányok foglalkoznak. Számukat, akárcsak tevékenységüket és rámenősségüket, legendák övezik, még megbecsülni sem lehet, hányan lehetnek, az azonban bizonyos, hogy a régiségekkel való üzletelést főtevékenységként csak kevesen űzik.

A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének elnöke, Nagyházi Csaba sem tudja megmondani, hány régiségkereskedő él a fővárosban. Úgy gondolja, hogy száznál is többen lehetnek.


[Történetek]


„Boríték a zsebbe”

[Cigány páciens:] „Sokkal kedvesebbeknek kellene lenniük a nőkkel, mert azok úgy megszenvednek. Bizonyos nőkkel kedvesek, de a boríték zsebbe megy, azt is látom. Amikor megműtötték, a fogadott orvosomnak csak kétezer forintot tudtam adni. Így széthúzta a kezével és megnézte, hogy mennyit adtam. Nem stimmelt neki, de nem szólt egy szót sem. Azt mondta, hogy be fog jönni hozzám, meglátogat. A három hét alatt egyszer jött hozzám.


Gyukits György: Az egészségügy vesztesei

A romák orvosi ellátásának kérdőjelei


„Egyik éjszaka egy cigány fiatalt hoztak be a baleseti sebészeti ügyeletre. A folyosón leültek, én azonnal szóltam az ügyeletes orvosnak. Mondtam neki, hogy bőrfejűek megtámadták, összerugdosták. Fiatalkorú volt még, olyan tizenhat éves lehetett. Az orvos úgy nyilvánult meg: na, hála a jó istennek, végre a magyarok verik a cigányokat. Le kellene géppuskázni a cigányokat. Azt mondta, hogy mindjárt jön. A srác vérző beteg. Eltelt tíz perc, húsz perc, fél óra.

Szuhay Péter: Széljegyzetek Bíró András Etnikai osztály-e a cigányság című esszéjéhez


Bíró Andrást több mint tíz éve ismerem, s több alkalommal volt szerencsém vele a világ dolgairól, s különösen a romák helyzetéről, az Autonómia Alapítvány helyzetéről, meg saját munkámról elmélkedni. Kritikus és őszinte viszonyunk az oka talán, hogy megkért, ha tehetem, reagáljak elgondolásaira. Így kaptam hát kézhez esszéjét, ha jól emlékszem, szóban még az írás provokatív szándékát is jelezve. Hadd szorítkozzam azonban szigorúan csak a leírt szövegre.

Bíró András: Etnikai osztály-e a cigányság?


Vallomással kell kezdenem. Ellentétben sok barátommal, akik évtizedek óta szakmai vagy személyes elkötelezettségből, illetve mindkét okból foglalkoznak a roma tematikával, jómagamat zöldfülűnek tartom: csak egy évtizede kapcsolódtam be ebbe a munkába. Egyedüli korábbi közvetlen élményem a hetvenes évek végéről, egy mexikói faluból származik.

Kerényi György: Tudás, hatalom


Rendszeresen megpróbálnak faggatni arról, hogy mi a válasz a cigánykérdésre. Nem csak posztmodern tartózkodásból válaszolom mindig, hogy vakuljak meg, ha tudom, drága szép fehér testvérem, hanem mert a kérdés költői, valójában csak megteremteni igyekszik azt a beszédhelyzetet, amelyben az érdeklődő elmondhatja saját javaslatait. Meglepetések ritkán érnek. Mivel általában tudják, miért pont engem zaklatnak, ezért az Endlösung-típusú változatokat ritkán osztják meg velem, ami persze nem jelenti azt, hogy ne fogna el sokszor így is kínos feszengés.

Józsa Márta: A romákról való beszéd


Az alábbiakban – Radó Péter hasonló témájú írásához hasonlóan és némileg arra hivatkozva – vázlatosan ismertetem azokat a romákkal kapcsolatos kérdéseket és válaszokat, amelyeknek tisztázására szerintem ma Magyarországon szükség van.

Ha valaki manapság Magyarországon a romákról beszél, többnyire eufemizmusokat alkalmaz, amivel gyakran jár együtt a fogalmi zavar is.


Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →