Skip to main content

Polgárjogi Charta

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Hazai kisebbségeink boldogulása magyar sorskérdés. Aki nem tiszteli a nemzetiségek jogait, árt a világ magyarságának, és Magyarország nemzetközi tekintélyét, erkölcsi súlyát, végső soron boldogabb jövőjét kockáztatja.

Külön aggodalommal töltenek el bennünket azok a törvénysértések, amelyek a magyar cigányságot sújtják. Amíg Magyarországon bárki is megsértheti az állampolgári jogegyenlőséget, tiltakozunk bármely magyar állampolgár
• szabad költözködési jogának korlátozása,
• gyermekeik hátrányos megkülönböztetése,
• munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése,
• az egyes köztisztviselők és rendőrök előítéletes, megalázó bánásmódja ellen.




Még nem vagyunk sokan, csak néhány magyar és cigány ember próbálja felrázni az ország lelkiismeretét: a Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenkire vonatkozik, az állampolgári jogokat nem érdem szerint osztogatják.

De ez csak az első lépés a magyarok és a cigányok kibékülése felé. Ahhoz, hogy segíthessünk is, szövetségesekre van szükségünk. Ha majd sokan leszünk, a Polgárjogi Chartából a Béke Chartája lesz. Akkor egyesíteni tudjuk azt a sok-sok jó szándékot és szakmai tervet, amely összegyűlt azokban, akik a társadalom szolgálatára esküdtek föl, azzal a sok-sok tenni akarással és tehetséggel, amely a magyar cigányságból az első hívó szóra felszínre tör.

Legyen ez a Charta hívó szó. Várunk mindenkit, aki ebben a hosszú, fáradságos és nehéz munkában segíteni tud és akar. Hogy szenvedő cigány honfitársaink megleljék honukat e hazában, ez sürgető, hazafias kötelesség.

Csatlakozni lehet:

NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda; MÁSSÁG Alapítvány); dr. Furmann Imre igazgatónál, Kárpáti Zsolt vagy Daróczi Ilona munkatársaknál, írásban: 1537 Budapest 114., Pf.: 453/269; telefonon: (06-1) 351-8693 vagy (06-1) 322-1491



Adorján Emese szociálpolitikus
Almási János történész
Andai Györgyi  színművész
Avar János újságíró
Balázs Ferenc fesőművész
Balló István nyugdíjas
Balogh János grafikus
Balogh Katalin htb.
Balogh Sándor vállalkozó
Bánhidi Zsoltné szociális munkás – főiskolai hallgató
Bánki Erika szociológus
Bárándy Péter dr. ügyvéd
Bárdos Gábor matematikus
Bársony János dr. jogász
Bartus László újságíró
Bassa Zoltán közgazdász
Bauer Tamás közgazdász
Bayer Ilona szerkesztő
Beke Kata tanár
Benkő Dániel lantművész
Berki Tamás zenész
Bernáth Gábor újságíró
Bodnár Erika színművész
Bodor Pál újságíró
Bódy Zsuzsanna néprajzkutató
Bognár Szabolcs dr. jogász
Bossányi Katalin újságíró
Böszörményi Ede dr. református lelkész
Budai István szervezőmérnök
Daróczi Ágnes népművelő
Debreczeni László szerkesztő
Dés László zenész
Dési János újságíró
Dinnyés József daltulajdonos
Diósi Ágnes szociográfus
Domány Szilvia közgazdász
Donáth László lelkész
Dunai Tamás színművész
Eöri Szabó Zsolt újságíró
Eörsi Mátyás politikus
Erős Ferenc pszichiáter
Erős László dr. szociálpszichológus
Fábri Péter író
Faragó Vilmos újságíró
Farkas Katalin szerkesztő
Farkasházy Tivadar újságíró
Fekete Béla nyugdíjas
Féner Tamás fotóművész
Ferge Zsuzsa szociológus
Fischer Iván karnagy
Fodor Gábor dr. politikus
Fodor Tamás színész, rendező
Földes György történész
Frőlich Róbert főrabbi
Fumacs Viola költő
Furmann Imre dr. jogász
Galambos Gyula építész
Galló Béla szociológus
Galvács Adél újságíró
Garai Péter közgazdász
Garzó Lilla politikus
Gerényi József rendszertervező
Gergely Dezső lelkipásztor
Gergely Péter Miklós tanuló
Gőd Krisztina egyetemi hallgató
Hanák Péter történész
Haraszti Miklós író
Hegyesiné Orsós Éva dr. tanár
Heiszler Vilmos történész
Hell István újságíró
Heller Ágnes filozófus
Hermann Zsuzsa htb.
Hidas Sándor vállalkozó
Horváth Aladár népművelő
Horváth Péter író, rendező
Horváth Tamás szervező
Ila Gyula dr. jogász
Iványi Gábor lelkész
Jancsó Miklós filmrendező
Jobbágy György dr. orvos
Jordán Tamás színművész
Juhász Dósa János titkár
Kaiser György menedzser
Kalas Zsuzsa pszichológus
Kállai Tibor szociális munkás
Kálmán János filozófus
Kamarás István szociológus
Kartal Zsuzsa költő
Kautzky Norbert költő-író
Kecskés Dezső kántor, karnagy
Kékesi János rendszerszervező
Kelemen András dr. fizikus
Kemény Csaba dr. filozófus
Kemény István szociológus
Kerényi Imre rendező
Keres Emil színművész
Kertész Ákos író
Kertész Erzsébet szociális munkás
Kertész Péter író
Kertészné Fenyvesi Éva épületgépész-mérnök
Kiss Endre dr. filozófus
Kiss Ilona szerkesztő
Kiszler Ferenc tanár
Komoly Judit dr. főiskolai tanár
Kopek Rita festőművész
Kornis Mihály író
Kovács Kriszta színésznő
Kovács Zoltán újságíró
Kőszegi Annamária kiskereskedő
Krausz Tamás történész
Ladányi János filozófus
Lankó József cigánylelkész
Lantos Péter kereskedő, ügyvezető
Lengyel László közgazdász
Litván György történész
Losonczy István tanár
Losonczy Lívia újságíró
Mácsai István festőművész
Mácsai Pál színművész
Makai Mária filozófus
Makula István foglalkozás nélküli
Martin József újságíró
Márványi Judit szerkesztő
Matatovszky Tibor tanár
Medgyesi György vegyészmérnök
Mentler Krisztina menedzser
Mészáros Anikó egyetemi hallgató
Miklósi László tanár
Miszlivetz Ferenc szociológus
Molnár Katalin önkormányzati képviselő
Molnár Katalin szociológus
Monostori Anikó szervező
Morakovics Katalin tanár
Moravcsik Katalin középiskolai tanár
N. Sándor László újságíró
Nádasdi Éva költő
Nagy Ildikó Emese újságíró
Nagy Tibor dr. egyetemi tanár
Nedeczky János orgonista
Neményi László szerkesztő
Németh Péter újságíró
Neumark Tamás dr. orvos
Nógrádi Gábor író
Noszkai Gábor dr. jogász
Nyerges András író
Ort János kertész
Osvát András forgatókönyv-író
Osvay András kertészmérnök
Osztojkán Béla író
P. Szűcs Julianna szerkesztő
Papp Ferenc szociális munkás
Paszaby János közösségfejlesztő
Pécsi Katalin irodalomtörténész
Pelle János író
Pelle Zsuzsanna nyelvtanár
Petri György költő
Pintér Zsolt dr. állatorvos
Plichta Angéla diák
Pók Lajos dr. irodalomtörténész
Polgár Éva Ágnes szociális munkás
Pomogáts Béla irodalomtörténész
R. Székely Julianna újságíró
Rádai Péter tanár
Radnóti Róbert dr. tanár
Radnóti Sándor esztéta
Recski Anna programozó
Rédl Anna grafikus
Révész András fotóriporter
Révész Sándor újságíró
Rézműves József cigány kisebbségi önkormányzat elnöke
Róbert László újságíró
Sala István szociális munkás
Samu István dr. orvos
Sárkány Vera újságíró
Sáry Gyula dr. orvos
Schiffer Pál filmrendező
Simándi Júlia újságíró
Simon Tamás egyetemi tanár
Solti László pedagógus
Soltiné Kiss Katalin pedagógus
Solymosi Imre egyetemi hallgató
Sólyom Miklós jogász
Strasser Tibor dr. ügyvéd
Szabó Gábor filmoperatőr
Szabó Gábor mentálhigénikus
Szabó Gábor filmoperatőr
Szabó Miklós történész
Szalai Erzsébet szociológus
Szalai Pál újságíró
Szále László újságíró
Szántó Judit adminisztrátor
Szász Gábor gépészmérnök
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész
Szegő László dr. nyelvész
Székely Julianna újságíró
Szekerka Mária Egyesült Humán Szolgáltatók Ligája
Szenes Andrea műsorvezető
Szentmihályi Zoltán üdvhadsereg szervező
Szeredás Ágnes sajtóreferens
Szilágyi Ákos író
Szilágyi József Carl jogász
Szirtesi Zoltán dr. orvos
Szirtesi Zoltánné családsegítő
Szitányi György szociológus
Szívós Dávid főiskolai hallgató
Szögi László történész
Tamás Gáspár Miklós filozófus
Tevan Györgyné mérnök
Tőkei Ferenc orientalista
Ungár Péter mérnök
V. Bálint Éva újságíró
V. Kovács Ákos higiénikus
Váncsa István újságíró
Varga János bűnügyi tiszt
Varga Mária igazgatásszervező
Vas Dániel egyetemi hallgató
Vásárhelyi Mária szociológus
Veér András dr. pszichiáter
Vezér Erzsébet irodalomtörténész
Virág Tamás RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány
Vitányi Iván szociológus
Wisinger István újságíró
Zachariás Éva pszichológus
Zemplényi Ferenc irodalomtörténész
Ziffer György egyetemi hallgató
Zrubka Pálné Szécsi Katalin vendéglátós

Lista lezárva: 1997. november 4.






















































































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon