Birkás Ákos - A fogoly
2014. október 3.
Előadás a Knoll Galériában:
"Ez egy improvizált kiállítás. Ezzel a kiállítással azt próbáltam ..."
2014. október 3.
Előadás a Knoll Galériában:
"Ez egy improvizált kiállítás. Ezzel a kiállítással azt próbáltam ..."
2014. október 3.
életrajz
1941-ben | született Budapesten. Budapesten él és dolgozik |
1959-1965 | Budapesti Képzőművészeti Főiskola, festő szak |
1966-1984 | A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanít |
2014. április 29.
Randolph L. Braham professzor A Népirtás politikája címmel könyvet írt a magyar zsidóság deportálásának történetéről. E könyv 6. függelékében olvasható a kassai vasúti parancsnok listája, amely a magyar területekről Auschwitzba irányított vonatok adatait tartalmazza, eredetállomás, időpont és az egyes vonatokon szállított zsidók számának megjelölésével.
2014. április 29.
Lajtai Péter: Tájkép magyar deportáltak számára, 1944. Mosoni-Fried Judit interjúja.
Mosoni-Fried Judit: A magyarországi holokauszt legtragikusabb fejezete a zsidó lakosság deportálása. Az erről szóló drámai képek sorába 2014-ben bekerült egy koncepciójában igen különleges alkotás, Lajtai Péter „Tájkép magyar deportáltak számára, 1944” c. műve. A képről, annak megszületéséről és az általa közvetíteni kívánt üzenetről beszélgettünk Lajtai Péterrel, a Beszélő online galériájában történő megjelenés alkalmából.
2014. február 17.
A Vajda-juveníliák
A kiállítás túlnyomó részt Vajda Lajos legkorábbi munkáiból válogat, a tízéves gyerek próbálkozásaitól kezdve a 14-16 éves kamasz rajziskolai tanulmányaiig.
2014. február 17.
A Felmutató titkai
A Felmutató ikonos önarckép (1936) Vajda Lajos (1908-1941) ránk maradt munkásságában betöltött jelentőségét mindenki elismeri. „A Felfelé mutató ikon-önarckép … fő mű, Vajda életművének centruma.
2014. február 17.
Vajda Lajos életének kronológiája
1908. augusztus 6.: Megszületik Zalaegerszegen. Apja Vajda Manó Emil bírósági irodatiszt, később szűcs, anyja Fürst Margit. Testvérei Teréz, Miklós, Márton, mindhárman idősebbek.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 18 hét
8 év 43 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét
8 év 52 hét