Skip to main content

Vajda Lajos életének kronológiája

Vajda Lajos életének kronológiája

1908. augusztus 6.: Megszületik Zalaegerszegen. Apja Vajda Manó Emil bírósági irodatiszt, később szűcs, anyja Fürst Margit. Testvérei Teréz, Miklós, Márton, mindhárman idősebbek.

1916.: A család Szerbiába költözik, előbb  Belgrádba majd Valjevóba. Vajda Belgrádban a 2. osztályt szerb, a 3. és 4. osztályt német nyelvű (osztrák) iskolában végzi.

1917.:  Intenzíven kezd rajzolni. Portrék, enteriőrök modell után.

1922. ősz: Beadja rajzait Budapesten az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egylet) rajziskolába.

1923.: Véglegesen visszatér a családdal Magyarországra. Rövid ideig rokonoknál laknak Budapesten, majd a család nagyobb része (apja, anyja és nővére Teri) Szentendrére költözik. Beiratkozik az OMIKE rajziskolába.

1925-26.: Csonttuberkulózist kap. Hét alkalommal műtik a lábát. 1926-ban nem rajzol.

1927.: Édesanyja halála. Valjevóban, bátyjainál tölti a nyarat.

1928 nyár: Újabb utazás Belgrádba, fivéreihez.

1928 ősz: Felveszik a Képzőművészeti Főskolára, Csók István növendéke lesz. A főiskolán tanít Vaszary János is.

1928-29: Kapcsolatba kerül Kassák Lajos Munka Körével. Főiskolás társaival, Trauner Sándorral, Korniss Dezsővel, Schubert Ernővel, Kepes Györggyel, Hegedűs Béláva, Kreunickerrel (a személy mindezidáig azonosítatlan) megalakítják a magyarországi "Vadak" körét. Kiállít (a Munka Körrel) a Nemzeti Szalonban és a Tamás Galériában.

1930.: Csókot és Vaszaryt eltávolítják a főiskoláról, a hét progresszív fiatal művész is otthagyja a főiskolát. Külföldre mennek. Vajda Párizsba utazik.

1930 ősz - 1934 tavasz: Párizsban él (nyomorog).  Megismerkedik a kortárs művészettel. Erős vonzalmat mutat az orosz és francia film iránt. Nagy hatással van rá Malevics, Kandijszkij, továbbá a primitív népek kultúrája. Ólomkatonákat fest, esőkabátot ragaszt. Megismerkedik Szabó Lajossal. Ekkor készült műveinek zöme (tucatnyi fotómontázs kivételével) Párizsban maradt és elveszett.

1934 május: Szerelme, Oroszi Ibolya hazavonzza, de a kapcsolat megszakad. Képíró utcai garniszállóban lakik, egy ideig Fehér József festővel közös szobát bérelnek. Később Bálint Endre lesz a szobatársa. A másik szobában Ámos Imre és Anna Margit lakik. Modell után rajzol. Pasztell csendéletek, ceruzarajzok. Vaszary rajziskolájába jár, ahol megismerkedik Bálint Endrével.

1935 nyár: Korniss Dezsővel megkezdik a motívumok gyűjtését és rajzolását Szentendrén és Szigetmonostoron. Ceruzarajzok.           

1935 ősz: Az OMIKE Üllői úti menzáján megismerkedik majdani feleségével, Richter Júliával, aki ekkor még Pozsonyban él.

1936 nyár-ősz: Szentendrén lakik (Dumtsa Jenő utca 4.). Kornissal folytatják a motívumgyűjtést  Szentendrén és Szigetmonostoron. Ceruzarajzok, pasztellek, olajképek (ezek mind elvesztek), önarcképek. Beküldi Ikonos önarcképét a KUT kiállítására, de a zsűri visszautasítja. Életének egyik legtermékenyebb éve.

1937 nyár: Szentendrén többek között megismerkedik Szántó Piroskával és férjével Seiden Gusztávval, Mándy Stefániával, Barta Évával, Fekete Nagy Bélával. Szántó Piroska talán a legelső, aki felismeri benne a zsenit.

1937 ősz-tél: Ámosék Párizsba utaznak, a Rákóczi út 36. sz. alatti műtermüket Vajdának és Júliának adják kölcsön három hónapra. Műteremkiállítás Ámosék műtermében. Vonalrajzok, montázsok, szimultán temperafestmények, ikonos képek olajjal és pasztellel. A szűrrealista motívumok felerősödése.

1937-38 tél: Apja megvonja anyagi támogatását, amely eddig a megélhetést biztosította. Macskássy Gyula trükkfilmjében fázisrajzoló.

1938. január: Házasságot köt Richter Júliával. A József körútra költöznek, egy sötét albérleti szobába. Júlia végleg áttelepül Magyarországra.

1938. február: Kállai Ernő cikke Vajdáról a Korunk Szavában

1938 nyár: Szentendre. Maszkok, fantomok.

1938 ősz: Beküldi egyik ikonos önarcképét a KUT kiállítására, de a zsűri újra visszautasítja.

1938 Karácsony: Látogatás felesége családjánál Pozsonyban. Médiumrajzok (Marton Anna képei) hatása.

1939 nyár: Szentendre, Pismány, Haluskai tanya. Imaginárius tájak, szén és tus "tájképek".

1939-40 tél: Újra fázisrajzolóként dolgozik. Megállapítják, hogy gyenge a tüdeje. Egészségi állapota erősen romlik, köhög.

1940 tavasz: Műteremkiállítás Seiden Gusztáv Szép utcai lakásán.

1940 nyár: Újra Pismány. Nagy tusképek csomagolópapíron.

1940. szeptember 5.: Behívják munkaszolgálatra. Iklad, Domony. (Három hét után hazaküldik, mert az ottani orvosi vizsgálat kimutatta a tbc-t)

1940. október: Pismányban mellhártyagyulladással fekszik. Később albérletben laknak Óbudán. Vajda az OMIKE menzára (Jóuzsef körút) gyalog jár be ebédelni.

1940 ősz: Király utcai, majd Horn Ede utcai albérlet. Utóbbiban Vajda Lajos már csak fekszik. Itt keresi fel Seiden Gusztáv, élete első és utolsó vásárlója.

1940 vége: Levelet ír a Nyugat egyik kritikusának és Egry József festőnek (KUT), saját festőgenerációjáért.

1941. március: Kétoldali tüdőfolyamat miatt az Új Szent János kórházba kerül.  

1941. szeptember 2.: Júlia hazaviszi az albérletbe (Rákóczi út 51. VI. emelet 3).

1941. szeptember  5.: Állapota rosszabbodása miatt kiviszi a mentő a Budakeszi-szanatóriumba.

1941. szeptember 7.: Vajda Lajos halála. Az 1941-es évben nem született egyetlen mű sem.

1944.: Szűkebb családjának minden tagja a Holocaust, illetve a világháború áldozatává válik. Csak özvegye éli túl a vészkorszakot.

 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon