Skip to main content

Eutanázia

dr. Vadász Gábor: A kábítószeres Kalap haláláról

Tények az akkori betegellátásról és a ma eutanáziájáról

Oka van annak, hogy a sok ezer betegem közül miért is emlékszem a Kalapra. Az emlékek sokszor váratlanul jelennek meg. Sokszor jutnak eszembe sikertelenül kezelt betegeim, akik talán továbbra is itt maradhattak volna, ha ügyesebb, szemfülesebb vagyok, vagy jobban értékelem a helyzetet, a tüneteket, ha a szükséges kórházi infrastruktúra rendelkezésemre állt volna. Ilyenkor szemek, arcok, csövek, vérrel telt edények képei jelennek meg, hallom a hangokat, és olyan fura rossz érzés fut át a testemen, mint amikor a bombák sivítása, a robbanó és leomló épületek hangja jut eszembe. Ez nem kóros jelenség, ez nem lelkiismeret-furdalás, ez csupán a kitörölhetetlen, örökké velünk maradó emlékek egyike, másika.

I. Kalap haláláról

A halottak, az élők emlékezetében élnek tovább.
Ciceró.

Bitó László: Jó halál: eutanázia vagy eutelia?



„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint, békében.”
(Lukács evangéliuma)

Tóth Gábor Attila: Egy nehéz eset: a könnyű halál


Morális kérdések – alkotmányos válaszok

Csalog Zsolt: Kalap. Kabát. Kalap


A „Kalap” narkós volt. Már nagyon régtől, és mostanra már a legkeményebbek közül való. Napi negyven tabletta akármi volt a normál dózisa (nem írom le annak a kutyaguminak a nevét, mert hogy ez nem a reklám helye), ami magyar pénzben számottevő summa, mondjuk: X forint. Nem úgy értem, hogy ennyit érne az a negyven izé, dehogy: valami vegyipari kutyulmányról van szó, amelynek az ára merő fikció: ennyire árazzák, leginkább azért, hogy ne fogyjon belőle még több. De mindegy, mert a lényeg csak ennyi: A Kalapnak meg kellett gebednie, hogy valamiképpen hozzájusson a mindennapijához.

Upor Péter: A beteg mint ember

Betegjogok


Beszélő: Professzor úr, ilyen esetekben kérik-e a beteg hozzájárulását ahhoz, hogy orvostanhallgatók vagy más kívülálló személyek is részt vehessenek a vizsgálaton?

– Kivétel nélkül minden orvosi beavatkozáshoz szükséges az állampolgár hozzájárulása. Az állampolgárt tájékoztatni kell arról, hogy joga van tiltakozni. Ez természetesen a vizsgálaton jelen levők személyére is vonatkozik. A páciensnek jogában áll tiltakozni bármely a vizsgálaton jelen lévő személy jelenléte ellen. Ezeket a jogokat minden körülmények között figyelembe kell venni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon