Skip to main content

Horthy újratöltve

Dávid csillagok a szabadság terén

Ádám Zoltán 2013. november 11.

1 hozzászólás

Vári Györgynek, nagyrabecsüléssel

Jó hír: több százan vettek részt a minap a budapesti szabadság téri református templom területén felállított Horthy-szobor elleni demonstráción. A résztvevők mellükre Dávid csillagot tűztek, így vállalva szolidaritást a Horthy-rendszer idején üldözött – jogfosztottá tett, gettóba zárt, munkaszolgálatra hurcolt és haláltáborok felé útnak indított – magyarországi zsidósággal, tiltakozva Horthy rehabilitálása és a nemzeti történelmi kánonba emelése ellen.

A tüntetők szimbolikus gesztusa tiszteletre méltó demokratikus állampolgári öntudatról tanúskodik, a Dávid csillagok kitűzése azonban mégsem a legszerencsésebb módja az újjáéledő Horthy-kultusz elutasításának.

Szabó Miklós: Jobboldal és szélsőjobboldal tegnap és most


A miniszter a Csurka-ügy keltette hullámverésektől megihletve leszögezte, hogy kormányának mint jobboldali kormánynak a viszonya olyan a szélsőjobboldalhoz, mint a második világháború idején a jobboldali Kállay-kormány viszonya volt a szélsőjobboldalhoz, azaz Szálasi mozgalmához. (MH, okt. 5.)

Dr. Antall és dr. Boross előképei

Karsai László: Horthy Miklós (1868–1957)

Legendák, mítoszok és a valóság

A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott – számolt be az ünnepi eseményről a Magyarországi Zsidók Lapja. A hitközség elöljárósága, képviselő-testülete testületileg megjelent, és képviseltették magukat az összes felekezeti szervezetek és intézmények. Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, az újság szerint, „magasröptű beszédben em­lékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát… Az istentisztelet a Hiszekeggyel kezdődött és a Himnusz eléneklésével ért véget.”1 Ha figyelembe vesszük, hogy Hevesi főrabbi 1944. június 18-án könyörgött Horthyért és a hazáért a Hősök templomában, ez a lelkesedés furcsának tűnhet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon