Skip to main content

Havas 70 – II. kötet

Beszélő: Havas 70 – II. kötet

Havas Gábort, lapunk alapító szerkesztőjét barátai, tisztelői, tanítványai, munkatársai két kötettel köszöntötték 70. születésnapja alkalmából. Az első kötetben személyes hangú írások kaptak helyet, a másodikban tanulmányok. Mindkét kötet egy linken keresztül volt elérhető, most az összes írást közöljük a Beszélő honlapján.

Havas Gábort, lapunk alapító szerkesztőjét barátai, tisztelői, tanítványai, munkatársai két kötettel köszöntötték 70. születésnapja alkalmából. Az első kötetben személyes hangú írások kaptak helyet, a másodikban tanulmányok.

B. Révész László: „Kimondta, amit akkor nem lehetett kimondani”

Kemény István és a cigányvizsgálat

Részlet Havas Gábor életútinterjújából, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Oral History Archívumának készített B. Révész László 2009. október 9. és november 20. között.

Próbáltam [1971-ben] valamilyen munkát keresni Pesten. Már korábban barátságba keveredtem Bucz Hunor amatőr színjátszó rendezővel. Neki el kellett jönnie Tiszaföldvárról, ahol gimnáziumi tanár volt, és egy nagy hírű és kiváló irodalmi színpadot csinált. Mire én följöttem Pestre, ő már itt volt, és a Csepeli Munkásotthonban hozott létre egy új csoportot. Neki is mondtam, hogy kellene valami munka, és ő valahonnan ismerte Törzsök Erikát. Nem tudom pontosan, honnan, de lehet, hogy Szolnok megyéből, mert Erika mezőtúri, és beajánlott neki.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Michael Stewart: „A német nép körében nemkívánatos”

A tudomány és egy szinti nő élete az 1940-es évek Németországában

A tudomány és egy szinti nő élete az 1940-es évek Németországában A legelső szöveg, amelyet magyarul olvastam, a Késelés volt, Havas Gábortól. Egy Andor Mihály által szerkesztett, reveláció erejével ható esszéket tartalmazó kitűnő kötetben jelent meg 1982-ben. Tulajdonképpen ezen a szövegen tanított magyarul olvasni Háy Ágnes. Nem mondanám, hogy könnyedén vettem az akadályt, de azt hiszem, az én választásom a viszonzásul tartott órákra – Basil Bunting költészete – hasonlóan próbára tette Ágit. Bár csak akadozva-bizonytalankodva igazodtam ki az akkor még nekem nagyon furcsa szintaxisban, azt észrevettem, hogy a Késelés kitűnő etnográfiai leírás és ábrázolás, amely nemcsak egy adott társadalmi helyzet kilátástalanságát jelenítette meg, hanem egyszersmind, kimondatlanul ugyan, de keretbe helyezte a tudományos elemzőt is. 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Kis János: Tulajdon és igazságosság

Havas Gábornak, akivel együtt csináltuk a Beszélőt, amikor még mindaz előttünk volt, ami azóta mögénk került.

A 19. század első felének liberálisai egyetértettek abban, hogy a szabad és egyenlő emberek alkotta társadalom ideáljának az „éjjeliőrállam” és a gazdasági laissez-faire párosa felel meg. Abban is egyetértettek, hogy ideális esetben az állam minden ember alapvető jogait tiszteletben tartja és tiszteletben tartatja, s hogy ahol ez a feltétel teljesül, ott nincsenek további, disztributív követelmények. Bármely elosztás igazságos, ha igazságos eljárásban hozták létre, mindenkinek joga van mindenhez, amit igazságos eljárásban – mások jogait nem sértve – szerzett meg; ezért aztán az erőforrások állami kényszerrel való újraelosztása részint indokolatlan, részint egyenesen jogsértő. A disztributív elvek létének tagadása és az „éjjeliőrállam” helyeslése szorosan összefüggött, ugyanannak az éremnek a két oldala volt. Írásom ezt a kettős tézist veszi szemügyre.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Havas Gábornak, akivel együtt csináltuk a Beszélőt, amikor még mindaz előttünk volt, ami azóta mögénk került.

Havas Gábor: „Nagyon le vót nézve a cigány, hiába dolgozott”

Havas Gábor özvegy Gulyás Józsefnével beszélget (1971)
Forrón, a Temető sori cigányoknál töltöttem ki kérdőíveket. Előző napi rendőrségi ügyemről, amely a falu másik végen történt, különböző mendemondák jutottak ide. Az emberek gyanakodtak, nehezen értették meg, mi járatban vagyok. Végül a kétségeket Gulyás Józsefné oszlatta el. Ebből az epizódból már érezhető volt, hogy tekintélye van a cigányok között, adnak a szavára. Később másoktól tudtam meg azt is, hogy ő az egyetlen, aki a faluban valamennyit beszél cigányul. Elsősorban ez keltette föl az érdeklődésemet. Betértem hozzájuk, annak ellenére, hogy a mintában nem szerepeltek. Gulyásné kedves, értelmes asszony. Jó humorérzékű, színes egyéniség. Családja lényegesen jobban él, mint a Temető sori átlag. De a magasabb életszínvonal náluk nem jár együtt kispolgáriasodó életmóddal.

A család minden tagját rokonszenves emberi tartás jellemzi.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Farkas Zsuzsanna: EZERBŐL EGY…

Mélyszegénységből az egyetemig

Egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg a Szegényeket Támogató Alappal (SZETA) az 1980-as évek második felében, és kapcsolódtam be annak munkájába. Így ismerkedtem meg Havas Gáborral. Sokat tanultam tőle és munkásságából, amelyben különösen fontos figyelmet fordított a cigány gyerekek iskolai problémáira. Jelen dolgozatom témája, amelyet neki ajánlok 70. születésnapja alkalmából, szorosan kapcsolódik tudományos és gyakorlati tevékenységéhez, és bízom abban, hogy segítséget nyújt a cigányság társadalmi problémáinak mélyebb megértéséhez. 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Zádori Zsolt: „Drámai erejű a hümmögése”

Juhász Pállal beszélget Zádori Zsolt
Mikor találkoztál vele először?
 

Nem jót kérdezel. Méltatlan, de nem tudom pontosan felidézni. Igaz, ha arról érdeklődnél, hol és mikor ismertem meg a feleségem, akkor is bizonytalan lennék. Feltehetően már az egyetemen, a bölcsészkaron találkoztam Gáborral, de arra nem emlékszem. Fenéket… Közben eszembe jutott, hogy közös általánosba is jártunk, de annyi iskolába jártam, hogy az azokkal kapcsolatos emlékeim már végképp elmosódtak. Az „igazi találkozásunk” a hetvenes évek közepén lehetett, legalábbis úgy rémlik. Én akkor olyan körben mozogtam, amely a kötelességtudó technokratáké volt, és engem az izgatott, hogyan lehet az agrárvilágot megújítani. 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Elbert Márta: Havassal Baranyában, Havassal Párizsban

Havas és a többiek

1982 tavasza. Semmi remény egy normális életre. Még fiatalságunk sem segít optimistábban látni a jövőt, pedig a Filmgyár, hivatalosan a Magyar Filmgyártó Vállalat Lumumba utcai telephelye még a szabadság és vidámság mezeje volt a többi szocialista vállalathoz, gyárhoz, kátéeszhez, termelőszövetkezethez képest. Ekkor kezdtünk el majdnem titokban egy filmsorozatot előkészíteni a magyar paraszti életről.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Magyar Bálint: „Éberen őrködni dolgozó népünk felett”*

Begyűjtési kampány: Dunapataj, 1951
Gábornak, a nyolcvanas évekbeli szociológiai barangolásainkat idézve, szeretettel: Bálint
 

A kampány fogalmának meghatározásaként a szovjet enciklopédiában az olvasható, hogy a kampány „meghatározott időre történő, speciálisan szervezett munka, tevékenység fontos soron lévő társadalompolitikai, gazdasági vagy kulturális rendszabályok életbe léptetésére”.

E meghatározással akár egyet is érthetünk, legfeljebb másként kellene megfogalmaznunk a benne rejlő mondandót.

 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Kiss Ilona: Orpheusz Jakutföldön

A „nem létező” nyolcvanas évek a szovjet underground művészetben

Mindannyian a Mengyelejev-táblázatból bújtunk ki.”
Szergej Anufrijev

Nyolcvanas évek? Ugyan… A végtelenül hosszú hetvenes évek, az volt csak, és utána, 1987–1988 táján, rögtön kezdődtek a kilencvenes évek” – állítja a költő Lev Rubinstejn (1947)1 az orosz underground nagy korszakáról A perdöntő nyolcvanas évek a szovjet nem hivatalos művészetben (Moszkva: NLO, 2014, 683 p.) című visszaemlékezés-kötetben, amelyet Georgij Kizevalter (1955) fotográfus és performer állított össze a kor közel negyven kiváló képviselőjének írásaiból és interjúiból. A társaság jórésze Rubinstejnhez hasonlóan „nyúlós takonynak” találja ezt az évtizedet: „Amikor a keményre fagyott tér-idő mocsár hirtelen felenged – írja Vlagyimir Szorokin (1955) –, és a nyálkás-ragacsos masszát csak húzzuk magunk után, mint a gumit, míg el nem szakad.”

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Mindannyian a Mengyelejev-táblázatból bújtunk ki.”
Szergej Anufrijev

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon