Skip to main content

Szabad-e zsidózni?

Pásztor Tibor: Értelmes ember nem zsidózik, a hülyéknek tilos!

2013. február 7.

6 hozzászólás

Kellett nektek büntethető holokauszttagadás? – kérdezi Révész Sándor. Igen, kellett.

 

Nyilván nincs vita Révész Sándor és köztem abban, hogy olyan országot szeretnénk, ahol nincs vagy nem jelentős a közéletben a rasszista, antiszemita és más kirekesztő közbeszéd. Nem elfogadott a homofóbia, a szegényellenesség, a hajléktalanok üldözése. Ahol bárki lehet náci, amíg ezt otthon, a négy fal között csinálja. Csakhogy az elmúlt 22 év alatt, amíg nem volt ezeket szankcionáló törvény, nem jó irányban változtak a dolgok. Húsz éve még botrány volt, amikor bőrfejűek kifütyülték Göncz Árpádot, százezres tüntetés volt, amikor Csurka „Lebensraumról” és a lakosság „genetikai romlásáról” írt. Ma ezek föl sem tűnnének.

Miért lehetséges tiltani a holokauszt tagadását?

Ádám Zoltán 2013. február 6.

2 hozzászólás

Révész Sándor Nesztek, ítélet! című írásában nagy lendülettel érvel a holokauszttagadás 2010-ben közvetlenül a választások előtt a büntetőtörvénykönyvbe foglalt tilalmának tarthatatlansága mellett. Véleménye szerint a holokauszt tagadásáért az azt tiltó törvénycikk megszületése után közel három évvel kiszabott első jogerős ítélet kudarc a jogalkotónak és a demokratikus közvéleménynek, mivel az ítélet nem azokat sújtja, akiket a rasszizmus és antiszemitizmus terjedéséért valódi felelősség terhel.

Végre törvény, végre ítélet!

Zolnay János 2013. február 6.

1 hozzászólás

Válasz Révész Sándornak (http://beszelo.c3.hu/blog/revesz-sandor/nesztek-itelet)

Végre! Az első jogerős bírói ítélet éppen azt mondta ki, hogy a holokauszttagadás nem védendő vélemény, hanem önmagában, „present and clear” következményeitől függetlenül bűncselekmény; nincs szándéktalan gyűlöletre uszítás, csak olyan, ami még nem érte el a célját. Halkan és észrevétlenül mondta ki a bíróság, mint ahogyan büntetőügyekben halkan és észrevétlenül születnek meg a jogerős ítéletek ezrei.

Nesztek, ítélet!

Révész Sándor 2013. február 3.

1 hozzászólás

Kellett nektek büntethető holokauszttagadás?! Parancsoljatok! Itt az első jogerős ítélet! Az első fokút a nyilvánosság észre sem vette. A jogerőset sem. Hét hét telt el az ítélethirdetés után, mire valaki levette a történetet a kurucinfóról.

Minden bejött, amivel a holokauszttagadás kriminalizálása ellen érveltünk.

Mondtuk: a szólásszabadság ilyetén szűkítésének semmilyen pozitív hozadéka nem lesz, mert a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus mértékét befolyásoló számottevő tényezők közül semmit nem lehet ezen az úton kiszűrni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon