2016. április 6.
Ritkán olvasom az úgynevezett bulvársajtót, leggyakrabban a hírlapárusok pultjain és a boltok pénztársorában várakozva ötlenek szemembe címlapjaik. Lehet, hogy sokat vesztettem a mellőzésükkel, de mégis van egy olyan masszív elképzelésem, hogy a címsorokból már meg is értettem, mit is akarnak velem közölni.
2015. augusztus 27.
Aki magyar, jövő péntekig nagyon kalapálni fog a szíve – akkor lesz az év focimérkőzése. A magyar-román, eldőlhet a haza sorsa, Trianonnak annyi. A jegyeket seperc alatt elkapkodták, az új Fradi-stadionban úgy kétszer többen lesznek ezen az egy meccsen, mint egy NBI-es fordulóban összesen. Itt most nem tisztünk a magyar foci színvonalát értékelni (olyan, hogy magyar foci, gyakorlatilag ugyanis nem létezik), sem nem térünk ki a stadionépítésekre és a politikára.
2014. július 25.
Nincs kétségem, Baán László eszes ember. És ügyes is. Aki kurzusokon átívelően képes pozícióban maradni, mi több, egyre feljebb kerülni, egyre nagyobb koncokat kiszakítani magának, az jól eligazodik a hatalomtechnikában is. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézetéből Kövérhez hasonlóan jól átigazolt a Fideszhez, 1990–1994 között már a Fővárosi Közgyűlésben képviselte pártját, s zsenialitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első Orbán-kormány alatti miniszteriális vezető pozícióit remekül átmentette a szocialista-szdsz-es koalíciós korszakba is.
2013. január 29.
„ – Gondoljon csak arra, milyen jól az igájukba hajtotta Franciaországot a zsidó Thiers1.
– Thiers zsidó volt?
– Ki nem az?”
Osman Bey és Simonini kapitány beszélgetése Umberto Eco Prágai temető c. regényében. Ford. Barna Imre. Európa Kiadó, Budapest, 2012, 356. l.
Gyöngyösi Márton, a magyar parlamentben helyet foglaló neonáci hajlamú párt, a Jobbik képviselője nagy fölháborodást kiváltó felszólalása a magyar közéletben szerepet játszó „zsidók” számbavételéről2 nyitott kapukat dönget. Ez a lista – ki tudja, mióta – már fent van az interneten és folyamatosan bővül. A listázásban önként, társadalmi munkában igen sok honfitársunk működik közre.
2013. január 10.
Olvassuk el D. Tóth Krisztina tóksóvumen búcsúlevelét, pl. itt: http://nol.hu/belfold/d__toth_kriszta_bucsulevele, és rögzítsük a hozzátartozó megfontolásokat. Nem lesz felesleges. Ami elvileg fönntarthatatlan, előbb-utóbb gyakorlatilag is azzá válik, és a gyorsuló bomlás folyamatában szaporodni fognak a dezertáló levelek és személyiségek. Érdemes megfontolni, miként viszonyuljanak ezekhez az érett polgárok, akik nem voltak ott, ahonnan az idők szava dezertálni szólít.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 31 hét
9 év 4 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét
9 év 9 hét
9 év 10 hét
9 év 10 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 13 hét