Skip to main content

Hangos kikötő

2015. február 20-án Mihályi Péter közgazdász bevándorlókról, kivándorlásról, munkaerőpiacról, foglalkoztatás-politikáról beszélt az ÉS-ben megjelent cikke kapcsán (is). Műsorvezető: Révész Sándor és Zolnay János

A hanganyag nyers, vágatlan formában érhető el, ezért a műsorfolyam beszélgetésen kívüli elemeit (reklámok, hírek, stb.) is tartalmazza.

A beszélgetés az 1. rész 09:35 időpontjában kezdődik, és a 2. rész 28:30-ig tart.

2014. szeptember 5-én Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, történész és Kerekes-Nagy Gáspár jogász, aki megfigyelőként jelen volt az ukrán elnökválasztáson, az ukrajnai helyzetről beszélgetett. Műsorvezető: Szerbhorváth György

2014. június 13-án Krémer Balázs szociológus, egyetemi docens a magyar társadalom helyzetéről, frissen elkészült tanulmánya alapján beszélt. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor.

A hanganyag nyers, vágatlan formában érhető el, ezért a műsorfolyam beszélgetésen kívüli elemeit (reklámok, hírek, stb.) is tartalmazza.
 
A beszélgetés az 1. rész 5:50 időpontjában kezdődik, és a 2. rész 26:50-ig tart.

2014. április 18-án Böcskei Balázs politikatudós, az IDEA igazgatója a választási eredményekről, választások utáni politikai helyzetről beszélt. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor.

2014. január 26-án a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről szóló tanulmányról beszélgetett Misetics Bálint szociálpolitikus, a CEU doktorandusza és Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója. Műsorvezető: Mink András és Zolnay János.

A hanganyag nyers, vágatlan formában érhető el, ezért a műsorfolyam beszélgetésen kívüli elemeit (reklámok, hírek, stb.) is tartalmazza.

A beszélgetés az 1. rész 8:50 időpontjában kezdődik, és a 2. rész 24:42-ig tart.

 

2013. november 24-én Karsai László történész, egyetemi tanár, holokauszt-kutató 1944-ről 2013–2014 perspektívájából (is) beszélt. Műsorvezető: Mink András és Révész Sándor. 

2013. szeptember 29-én Oblath Gáborral, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársával, a Költségvetési Tanács egykori tagjával beszélgetett Mink András és Neményi László.

(Fénykép forrása: nol.hu)

2013. október 27-én Szigetvári Viktorral, az Együtt társelnökével beszélgetett Mink András és Révész Sándor.

(Fotó: Szilágyi Lenke)

2013. szeptember 1-én Varró Szilvia újságíró, az XKK kommunikációs központ igazgatója és Szuhay Péter etnográfus, néprajzkutató a romagyilkosságok kapcsán beszélgetett az eseménysorozat, illetve az ítélet társadalmi fogadtatásáról. Műsorvezető: Mink András és Zolnay János.

A hanganyag nyers, vágatlan formában érhető el, ezért a műsorfolyam beszélgetésen kívüli elemeit (reklámok, hírek, stb.) is tartalmazza.

2013. augusztus 4-én Eörsi Mátyás volt szabaddemokrata politikus, külügyi szakértő, a Demokratikus Koalíció tagja az ellenzéki együttműködés alternatíváiról beszélt. Műsorvezető: Ádám Zoltán és Mink András.

(Fénykép forrása: liberal-international.org)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon