Skip to main content

Folyamatos jelen

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

Ádám Zoltán: Értelmezés-vázlatok

Ádám Zoltán
A magyarországi posztkommunista átalakulás politikai-gazdaságtani és intézményi közgazdasági perspektívában

I. Bevezetés: A rendszervisszaváltás programja

Magyarország a kilencvenes évek élenjáró posztkommunista reformországából mára az egyik legproblematikusabb, az Európai Unióval és a nyugati világ meghatározó intézményeivel gyakran konfliktusba kerülő, a liberális demokrácia és a versenyelvű piacgazdaság szabályait megkérdőjelező állammá vált. A 2010-es politikai fordulat óta az ország külső politikai és gazdasági megítélése nagymértékben romlott. A nyugati irányú diplomáciai kapcsolatokban elhidegülés tapasztalható, miközben az Európai Unió és az Európa Tanács intézményei számos alkalommal vizsgálták a magyar jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatot, több esetben elmarasztalva az országot.

Mink András: Trianon árnyéka

Mink András

A  gyors-konferenciának, amelyre az OSA Archívumban került sor 2012. február 10-én, az volt a célja, hogy más-más nézőpontból közelítve próbáljon választ keresni arra a kérdésre, hogyan is jutott Magyarország 1989 tavaszától 2012. január 1-jéig, a rendszerváltás, a liberális alkotmány és a parlamentáris demokrácia előkészítésétől a köztársasági alkotmány érvénytelenítéséig és az alkotmányos szükségállapot (másképp: „Magyarország Alaptörvénye”) kihirdetéséig.

Ádám Zoltán: Túl a racionalitáson

Ádám Zoltán
Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájáról

Magyarország bizalomhiányos ország. Ez nemcsak abban az értelemben igaz, hogy a polgárok nem bíznak a közhatalom gyakorlásával felruházott kormányban. Ez manapság világjelenség, ha a miénknél szerencsésebb országokban nem is ölt olyan ijesztő méreteket, mint nálunk. Magyarországon a vállalkozásokat és a bankokat is általános bizalmatlanság jellemzi, aminek legfontosabb okai között az elhúzódó gazdasági válság mellett ott találjuk a gazdálkodási környezet alakulásának kiszámíthatatlanságát és a kormány tevékenységéből fakadó magas politikai kockázatot is.

Szikinger István: A demokratikus jogállam védelme


Ki fenyegeti a demokratikus jogállamot?

Nem a Magyar Jövő Csoport fenyegeti a demokratikus jogállamot, hanem azok a megnyilvánulások, amelyek a hungaristák rendezvényének megakadályozását szorgalmazzák. A nemzetbiztonsági kabinet például máig nem cáfolt módon kifejezésre juttatta abbeli szándékát, hogy az október közepére tervezett gyűlést minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni. Salgó László még hivatalban lévő országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a rendőrség kőkeményen fog fellépni, a törvényes lehetőségeken belül elmegy egészen a határokig.


Tíz év – A konfliktus krónikája


1994

Aug. 11. Dzsohar Dudajev hadiállapotot vezet be, és általános mozgósítást rendel el.

Dec. 11. Az Orosz Föderáció belügyi csapatai bevonulnak Csecsenföldre.

Dec. 31. Megkezdődik a Groznij bevételéért indított hadművelet: a föderális erők három nap alatt lerombolják a fővárost, de nem tudják teljes ellenőrzésük alá vonni.

1995

Febr.










Kirill Haratjan: Orosz államkór

Az orosz–csecsen konfliktusról


A kisebbik lányom súlyos, gyerekkori cerebláris paralízisben szenved, sokszor voltam vele együtt benn a kórházakban. Egyszer egy hétéves csecsen fiú volt a szobatársunk: egyedül küszködött különösen súlyos paralízisével; szüleinek, magas hegyi faluból valók, nem volt pénze, hogy Moszkvába jöjjenek hozzá. Míg a többiek csak ímmel-ámmal végezték a gyógytorna-gyakorlatokat bénult testrészeik megmozgatására, ez a kölyök összeszorított foggal, magát nem kímélve napi hat-hét órát végezte a kirótt feladatokat.

Neményi László: A nép ügyet döntött

Neményi László
Egy képtelenség napirendre kerülése


Mire a Beszélőnek ez a száma az olvasó kezébe kerül, a népszavazás eredménye már régi hír lesz, én viszont kerek egy héttel a népszavazás előtt írom ezt a cikket.

Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...