2014. április 11.
Az orbáni rendszer nem a semmiből jött. A demokrácia eleve létező problémái, kiegészülve a speciálisan magyar társadalomtörténeti beágyazottsággal alkotják azt a keretet, amely a mozgásteret befolyásolja. E kereteken belül ismerték fel az orbáni rendszer létrehozói azt a demokrácia megszüntetésére alkalmas fasisztoid eszmeiséget, melynek alapján a hatalmukat kialakították.
2013. október 2.
1. Indulatos bevezetés
„Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után?” – kérdezi Kis János Az összetorlódott idő című cikkében. Válaszában anakronisztikus politikai világképeket tesz felelőssé a köztársaság bukásáért, „a Horthy-korszakba visszavágyó jobboldali és a Kádár-korszakról leválni nem tudó baloldali gondolkodást”. Nemsokára hozzáfogok, hogy Kis érvelésének legfontosabb pontjait – a vita kedvéért – összefoglaljam, előtte azonban szeretnék néhány dolgot mondani ennek a cikknek az állításairól. Már csak azért is, mert Kiséhez hasonlóan ez a cikk is hosszú lesz, és attól tartok, az olvasó joggal várja el tőlem, hogy előre jelezzem, hová akarok kilyukadni.
2013. szeptember 29.
A berlini fal ledöntése után az újvidéki Matica srpska antikváriumba és a konténerekbe egyre több magyar könyv került. A magyar értelmiség egy része áttelepülni készült az anyaországba, s a könyveket az antikváriumban próbálta értékesíteni, de a nagy kínálat miatt az antikvárius nem vásárolt fel többet, így hát maradt a konténer, ahonnan a romák szedték ki őket, megtisztították és a Felszabadulás sugárúton kartondobozokra helyezve árusították. Mentették a romák a magyar kultúrát!
2013. szeptember 24.
Jövünk le az Oslo-környéki hegyről a vulkáni eredetű sziklákon, és azt mondja-kérdi a hétéves kisfiú: ugye, Norvégia szép ország? Vendéglátóim magyar állampolgárok (egyikük szerb is), nem vették fel a norvégot, bár már megtehetnék, de akkor le kellene mondani a magyarról. Még gondolkodnak azon a lehetőségen, hogy hazaköltözzenek.
2013. szeptember 17.
A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékének meghatározó alakja, az SZDSZ első elnöke, lapunk alapító szerkesztője, Kis János 2013. szeptember 17-én hetven éves. Kende Péter írásával kívánunk neki boldog születésnapot, magunknak pedig még sok évtizednyi olvasnivalót tőle!
2013. augusztus 31.
Érezhetően megnövekedett az igény az elmúlt két és fél évtized értelmezésére. Kis János a Beszélő honlapján megjelent Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás c. tanulmánya a politizálás ideológiai vezérmotívumai mentén vizsgálja az időszakot. A megközelítés az Orbán-kormány ellenzéke számára is fontos, s nem csak a múlt megértése, hanem elsősorban a jelen és a közeli jövő küzdelmei szempontjából. A politikai ellenfél megismerése a fő kérdés. A kialakítandó nyelvezet szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az ellenzék a jelenlegi hatalmi garnitúra szellemi vonzerejét a jobboldaliságban, vagy valami egészen más tartalomban véli megtalálni.
2013. augusztus 19.
„Most zajlottak le az önkormányzati választások. Természetesen jobban örültem volna, ha a mi pártjaink nyerik meg a választásokat, de bizonyos szempontból nem bánom, hogy nem így történt. Most ugyanis Magyarországon egy olyan helyzet alakult ki, hogy van egy kormánykoalíció, amelynek a parlamentben együtt kell működnie az ellenzékkel, emellett létrejönnek az önkormányzatok, amelyeknek helyben kell az irányítás felelősségét vállalni.
2013. augusztus 19.
Kis János írása a Magyar Narancsban.
2013. augusztus 18.
Balázs Zoltán írása a Magyar Narancsban Kis János összetorlódott idő c. cikkére reagálva.
2013. augusztus 18.
Balázs Zoltán kritikai megjegyzései a HVG-ben. Kis János cikkére reagálva.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
2 hozzászólás
Friss hozzászólások
8 év 1 hét
10 év 26 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 31 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét