Skip to main content

Könyvajánló

Deczki Sarolta: A homo aestheticus és a homo pardonicus

2015. december 2.

(Bíró-Balogh Tamás: Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához. Budapest, Equinter – Műút könyvek, 2014, 190 oldal, 2800 Ft)

Kosztolányi Dezső ázsiója sokat emelkedett az elmúlt években. Költői munkásságát ugyan most nem jegyzik olyan magasan, mint a prózaíróit, de kétségtelen, hogy megkülönböztetett figyelemben van része az irodalomtörténészek részéről – elég, ha csak életművének most folyamatban levő kritikai kiadására gondolunk. Ami bizony nagy munka, és a honi viszonyok között már az is nagy szó, hogy került rá pénz, paripa, fegyver – nem sok írói, költői életmű részesül hasonló megtiszteltetésben.

Marossy Endre: Az 1956-os forradalom és szabadságharc pesterzsébeti eseményei

2015. november 8.

Recenzió: Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Budapest, 2015. 231 old. képekkel

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc idei évfordulóján jelent meg Eörsi László könyve a pesterzsébeti fegyveres ellenállásról1. Mint mindig, pesterzsébeti kutatásaiban is a levéltári forrásoknak biztosít elsőbbséget az események feltárásában. A tőle megszokott alapossággal és aprólékossággal nézte át a pesterzsébeti fegyveres ellenálláshoz köthető 18 per teljes anyagát és a legfontosabb helyi dokumentumokat.

Kende Tamás: Válságból káosz. Közép-Ázsia tegnap és ma

2015. szeptember 4.

 

Dobrovits Mihály: Jurták és az EBESZ között. Iszlám és nemzetépítés a volt Szovjetunió szunnita többségű országaiban. Balassi Kiadó, Budapest, 2015. 173 lap.

Ascher Tamás, a náci szimpatizáns

Révész Sándor 2015. július 20.

A nyár elején érkezett egy kis hír, ami gyorsan el is süllyedt. Visszarángatnám én ezt a kis hírt emlékezetünk mélyéből, mert fontos tanulságot hordoz. Arra nézve, minő értékpusztító kórt terjeszt a meg nem gondolt antifasizmus ős patkánya.

Raoul Wallenberg és Glenn Miller

Kozák Gyula 2015. február 16.

1 hozzászólás

Wallenberg nevét először 6 évesen hallottam, 1947-ben. Apám agglegény barátja, bizonyos Dobos (Deutsch) Sanyi vasárnaponként nálunk ebédelt és ebéd után hidakat, házakat rajzolt nekem – kultúrmérnök volt, ahogy akkor nevezték – és mesélt a kisfiúnak, de olyan történeteket, amelyek a felnőtteket is érdekelték. Elmesélte, hogyan menekült meg, amit én nem nagyon értettem, mert mi a pincében voltunk és azt gondoltam, mindenki pincében bujkált.

Kőszeg Ferenc: Töprengések az összeforradásról

2014. december 12.

Győri György Megmeneküléseim című könyve második kiadása alkalmából

2014 októberében a B’nai B’rith (a Szövetség fiai) nevű zsidó világszervezet elismerő oklevelet adott át egy 92 éves asszonynak és egy 90 éves férfinak. Az asszony Lengyelországban született, és New Yorkban él, a férfi Magyarországon született, Budapesten él. Kettőjükben az a közös, hogy 1944-ben, Budapesten, üldözött zsidó létükre zsidókat próbáltak menteni. Izrael 1956 óta a Világ Igaza címmel tünteti ki azokat a nem-zsidó embereket – ha így jobban tetszik: azokat a gójokat –, akik a gyilkos zsidóüldözés idején zsidókat mentettek.

Marossy Endre: Soroksár, 1956

2014. november 21.

Recenzió Eörsi László könyvéről

 

Budapest 1956-os történelméről könyvtárnyi feldolgozás, emlékirat született, túlnyomórészt a belső kerületekben lezajlott döntő fontosságú eseményekről. Lényegesen kevesebb figyelem irányult a forradalom és szabadságharc története szempontjából kisebb jelentőségű külső kerületekre. A forradalom és szabadságharc soroksári eseményeinek jelen feldolgozása1 hiánypótló, nagyon időszerű vállalkozás, ami remélhetően lendületet ad a nem központi kerületek helytörténete további feltárásának és közzétételének.

Jó kis provokáció – Ungváry Rudolf új könyve

Petőcz György 2014. november 19.

1 hozzászólás

Egy angol nő – ő mesélte – és barátnője a tengerparton unatkozott két magyar férfi társaságában, akik alig beszélgettek velük, és semmiképpen nem udvaroltak nekik, viszont begázoltak a vízbe, majd pocakjukat kidüllesztve, az egyik belekiáltotta a távolba, hogy „szexuális sivatag!”.

Majtényi György: A történelem fegyver

2014. november 6.

Történészaktivizmus, főszerepben: Howard Zinn

„Ez a könyv felér egy seggberúgással.” – a Good Will Hunting egyik jelenetében az egyik szereplő ezekkel a szavakkal ajánlja beszélgetőtársának Az Egyesült Államok népi történelmét.1 (S ne csupán a történeti/fordítói hűség miatt maradjunk most az eredeti kifejezésnél, a „fejbekólintás” ugyanis nem adja vissza híven a szóban forgó könyv/jelenség hatását!) A történethez tartozik, hogy Matt Damon Brooklynban nőtt fel a kötet szerzője, Howard Zinn szomszédjaként.

„A rendszer meg van fejtve” – Tudósítás egy igazán érdekes könyvbemutatóról

Petőcz György 2014. október 7.

A Magyar Polip 2 (a posztkommunista maffiaállam) nyomot hagy. „Eltöltöttem a könyvvel majdnem egy hetet, és ezt nem ajánlom mindenkinek. Kisebb adagokban érdemes fogyasztani, mert körülbelül olyan, mintha Tarr Bélát néznénk egész nap”, mondta a bemutatón Tóta W. Árpád, Pulitzer emlékdíjas publicista, és igaza volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon