Skip to main content

Könyvajánló

Tömpe István: Kezelésekre várva – Részletek Tömpe István: Sugárzó hónapok c. könyvéből (Budapest, Ab Ovo, 2014)

Apám és Kádár János • Beszélgetések apámmal •
András • Folytatnám a család történetét

Újra nekiálltam a családtörténetnek, bár ismét abbahagytam. Két éve terjedelmes jegyzeteket készítek, alkalmanként hosszabb részeket is írok. A Kékgolyó utcai klinika folyosóin sétálok, órákat várakozom. Közben gyakran gondolok anyámékra, apámmal néha még álmomban is beszélgetek. Anyámmal más az álombeli viszonyom. Arcára emlékszem, rám mosolyog. Az ágya mellett ülök az intenzív osztályon, emlékszem az érzésre is. De nem beszélgetünk. Mami másként is velem van. Autóban ülök, és mint a régi időkben, amikor élt még, hazafelé mindennap felhívtam. Nyúlnék a konzolon lévő telefonhoz, hogy hívjam.

Magyari Nándor László: A magyar polip természete

A mai magyarországi politikai-közéleti viszonyoknak egy elméletileg, módszertanilag és fogalmilag koherens és gyakorlati jelentőséggel bíró keretbe foglalása – többek között a kormányzati-politikai rendszer sajátmagára alkalmazott, politikai kommunikációjában erőteljesen sulykolt (unortodoxia, centrális erőtér, fülkeforradalom, gazdasági szabadságharc, NER, rezsiháború, stb.) nem szokványos, újító kliséi miatt – minden elemző számára óriási kihívás. A politika folyamat – mely feltartózhatatlanul változik, a pillanat zsarnokságának van kiszolgáltatva, a gyors és egyre inkább gyorsuló időnek van alárendelve – ezért is tűnik reménytelen vállalkozásnak egy lezárt, minden vonatkozásban és részletében homogén, formális értelmezési keretbe zárni azt. A most útjára bocsátott Magyar Bálint nevével fémjelzett, általa szerkesztett tanulmánykötet (Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam, Noran Libro Kiadó, Bp.) szándéka szerint, egy olyan modellt fogalmaz meg és jár körül, mely éles kritikai beállítottsága mellett az orbáni rendszer „titkainak” megfejtésével, a mögöttes célok leleplezésével kecsegtet.

Antonia Grunenberg Hannah Arendt und Martin Heidegger című könyve

„Nem Heidegger filozófiája, ami talán nincs is, hanem gondolkodása volt az, ami olyan döntő módon hatással volt a század szellemi fizionómiájára”, írta Hannah Arendt 1969-ben, Martin Heidegger 80. születésnapjára. A nagy kudarcokat sem hallgatta el: Heidegger nemzeti szocializmussal szembeni várakozásait, vagy annak veszélyét – egyfajta totalitarizmus megvalósulásának lehetőségét –, amikor a nagy filozófusok politikai és oktatási programmá akarják változtatni filozófiájukat. A szöveg a gondolati közelségek és egyben távolságok hangján íródott, immáron az egyenrangú értelmiségiek párbeszédének stílusában, miközben a sorok között átsütött a 45 évvel korábbi első személyes találkozás emléke, az azóta teljesen soha meg nem szűnt csodálat.

Káli Lajos [Karsai László]: Jalta – régi mítoszok új kiadásban

S. Kogelfranz: Jalta öröksége, AB Független Kiadó 1987


Jalta. Misztikus név, jelkép, szimbóluma Európa végzetes és véglegesnek tűnő megosztottságának. Ha értelmiségi körökben azt mondják: Jalta, ugyanazt értik rajta Keleten, mint Nyugaton. Három állam: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői összeültek a Fekete-tenger parti üdülőhelyen, és fölosztották maguk között Európát. 1968-ban a csehszlovákiai eseményeket is Jaltával magyarázták, és a kommentátorokat nem zavarta, hogy a jaltai találkozó eredeti jegyzőkönyvében szó sem esik erről az országról.

Káli Lajos [Karsai László]: Bolsevikok: hóhérok, áldozatok

Béládi László–Krausz Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből


1987 decemberében megjelent a Politikatudományi Füzetek 4. kötete – az 5. és 6. kötet után, közel két évet várva a megjelenési engedélyre. Örülhetünk-e tiszta szívvel a magyar „glasznoszty” újabb sikerének?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon