2015. április 23.
A HÍR24 április 19-i számából:
A népbíróságok rendszerének létrehozása a II. világháború utáni Magyarországon elvileg a bűnösök felelősségre vonását szolgálta. Politikai fegyverré vált azonban a szovjetek és a magyar kommunisták kezében, miután kimondták a magyar nép kollektív bűnösségét. Működésüket sorozatban mutatjuk be a legújabb kutatások tükrében a Veritas Történetkutató Intézet Kiss Dávid és Rácz János segítségével.
…
2015. április 16.
Nem vagyok gazdasági szakember, a tőzsdéhez pedig végképpen nem értek, annyit tudok róla, hogy vesz az ember egy (több) részvényt, vár, és amikor fölmegy az ára, akkor eladja. Ha lemegy az ára, akkor vagy eladja, hogy többet ne veszítsen, vagy tartja, hátha majd újra fölmegy az ár. Ez szerintem tök egyszerű.
2015. február 16.
Wallenberg nevét először 6 évesen hallottam, 1947-ben. Apám agglegény barátja, bizonyos Dobos (Deutsch) Sanyi vasárnaponként nálunk ebédelt és ebéd után hidakat, házakat rajzolt nekem – kultúrmérnök volt, ahogy akkor nevezték – és mesélt a kisfiúnak, de olyan történeteket, amelyek a felnőtteket is érdekelték. Elmesélte, hogyan menekült meg, amit én nem nagyon értettem, mert mi a pincében voltunk és azt gondoltam, mindenki pincében bujkált.
2014. december 22.
A cegledipanorama.hu, illetve a Blikk tette közzé, hogy az 5 éves kora óta autoimmun betegséggel küzdő Jávor Sarolta 22 éves korában feladta reménytelen küzdelmét életéért. A fiatal lánynak – betegsége miatt – mindkét veséjét eltávolították, gépeken tengette életét. Nyomorúságos helyzete ellenére volt neki szerelme, vőlegénye, aki az orvosi feltételeknek megfelelő donorként fél veséjét odaadta volna kedvesének.
2014. december 16.
és arra ragadtatnám magam, hogy egy törvénytervezetet javasoljak, kellő megfontoltságot tanúsítanék. Legalább akkorát, mint egy átlagos gondolkodó ember, a helyemben. Itt van ez az egykori MIÉP-esből FIDESZ-essé átvedlett polgármester, aki rettenetesen aggódik a kamaszok drogfogyasztásáért.
2014. augusztus 25.
Kedves Péter!
Elnézést a tegezésért, de egyrészt a fiam lehetnél, másrészt nem csendőr pertu ez, elvárom, hogy visszategezz. Mindenek előtt: örülök, hogy végre szabadlábon vagy, s remélem, többé nem kell élvezned a BV konditermét. Hogy mennyire volt megalapozott az ellened hozott súlyos ítélet (Tényleg… mi van a társaiddal? Azok még mindig be vannak varrva?), arról később még fogok szót ejteni. Most csak Rólad, a Te sorsodon morfondírozom.
2014. augusztus 13.
Felborzolta a kedélyeket, hogy a minap meghalt egy járókelő, akit a néhány nappal korábban a pszichiátriai osztályról kiengedett férfi megrúgott és a villamos alá lökött. Bár a kutatási eredmények kimutatták, hogy a mentálisan sérült emberek kevesebb bűncselekményt követnek el, mint az – úgymond – egészségesek, a közbeszédben ismét fellángolt az indulat, hogy kár volt az OPNI-t (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, közismert nevén Lipót) megszüntetni.
2014. július 25.
Nincs kétségem, Baán László eszes ember. És ügyes is. Aki kurzusokon átívelően képes pozícióban maradni, mi több, egyre feljebb kerülni, egyre nagyobb koncokat kiszakítani magának, az jól eligazodik a hatalomtechnikában is. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézetéből Kövérhez hasonlóan jól átigazolt a Fideszhez, 1990–1994 között már a Fővárosi Közgyűlésben képviselte pártját, s zsenialitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első Orbán-kormány alatti miniszteriális vezető pozícióit remekül átmentette a szocialista-szdsz-es koalíciós korszakba is.
2014. március 28.
A Rottenbiller utca 1. 2. emelet 17. sz. lakás művészlakóinak1 történetét írom. A könyvből már megjelentek fejezetek2 s újabbak is elkészültek, de a tengernyi dokumentumból egyre újabb részleteket ismerek meg, s mindannyiszor el kell döntenem, mi fontos és mi nem, mi kerüljön a kötetbe és mi maradjon ki!
A holokauszt 70. évfordulója alkalmából feleségem édesanyjának, családjának és barátaiknak – általam ismert és közel sem teljes – történetét próbálom elmondani. Vajda Júliáról van szó, akinek ez a művészneve, Richter Júliának született Trencsénben, 1913-ban. Első férje Vajda Lajos festő volt, akit 1940-ben, mint zsidót hívták be munkaszolgálatra, ott kiújult a tüdőbaja, leszerelték, soha többé nem festett, 1941 szeptemberében meghalt. Halálának körülményei tanulságosak. A halálán lévő férfit felesége hazavitte Rákóczi úti albérletükbe, mert Vajda otthon, felesége karjaiban szeretett volna meghalni, de a ház lakói tiltakoztak a haldokló jelenléte ellen, ezért vissza kellett vinni a (mai nevén) Korányi Szanatóriumba. Ő volt a családnak, vagy tágabban: ennek a „körnek” az első áldozata.
2014. március 12.
Örültem, amikor 1990-ben Demszky lett Budapest főpolgármestere. 1975 óta ismertük egymást, sokat írtam szamizdat lapjába, a Hírmondóba. Nagy teherbírású, okos, bátor embernek tartottam. Voltak „közös ügyeink”, jó bajtársnak ismertem meg. Sokan támadták azzal, hogy nincs semmi közigazgatási, hivatali gyakorlata, de az volt a meggyőződésem, hogy jogi végzettségével, gyors észjárásával hamar beletanul a város irányításába. Helyzetét nehezítette, hogy ellenzékben kellett a fővárost vezetnie.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
1 hozzászólás
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét