Skip to main content

Kozák Gyula blogja

Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

Kozák Gyula 2013. május 17.

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el, hogy a mintegy ötezer nemzeti dohányáruda képes kielégíteni a nemzeti igényeket.

Beszervezési kísérleteim története (1) – Filmvetítések a Brit Követségen

Kozák Gyula 2013. április 9.

Valamiért nagyon buktak rám a szocializmusnak nevezett rezsimekben. De én ezt akkor nem tekintettem olyan rettenetes arroganciának, amilyennek ma látom. Sőt, az elején, az első beszervezési aktus után (na, jó, még nem igazi beszervezésről lett volna szó, csak egy kicsit spicliskedni kellett volna) még azt éreztem, hogy milyen remek fickó is vagyok én, mert nem adom ki a barátaimat. Izgalmas kalandnak fogtam fel, amibe ugyan kicsit bekavart, hogy anyám nagyon bőgött, amikor hazaértem, és teljes terjedelmében csak sok évvel később ismerte meg a történetet, de mindig úgy emlékeztem erre az első találkozásomra a rendőrséggel, hogy én egy jellemóriás vagyok.

Kisamerika – Egy film elő- és utóélete

Kozák Gyula 2013. március 9.

Előzmények

1969-70-ben Kemény Istvánnal az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében, a Munkásosztály-kutató Csoportban két kutatást vezettem. Jöhet a gyalázkodás: te is a KB bonca voltál! Ez sem Keményről, sem rólam nem igen mondható el, de a tény az tény. Remek lehetőséget kaptunk, olyat, amit ekkor sehol máshol nem kaphattunk volna. Pénz, paripa, fegyver – két nagy empirikus kutatást végezhettünk, mindkettő megjelent könyvként is1, ám hogy milyen hatása volt a felsőbb pártszerveknél, arról fogalmunk sem volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon