Kozák Gyula 2014. február 28.
Tételezzük fel, hogy az alábbi négy ismérv együttes megléte szükséges ahhoz, hogy az egykor volt Demokratikus Ellenzék tagjait definiálni tudjuk.
a/ a politikai szembenállás tudata,
b/ csoportidentitás,
c/ közös (rendszerellenes) cselekvés,
d/ politikai program, illetve a programkészítés igénye.
Ha e kritériumok együttes létének szükségességét elfogadjuk, akkor lényegében csak a Demokratikus Ellenzék kerülhetne a másik Magyarország kategóriájába, az is csak 1979–80-tól. Megítélésem szerint azonban nagyon sokan voltak, akik saját egyéni, vagy kisközösségi tevékenységüket ellenzékinek, rendszerellenesnek, enyhébben fogalmazva rendszerkritikusnak értelmezték, s ehhez több vagy kevesebb társat is találtak, de ennek a négyes kritériumnak nem feleltek meg.
Kozák Gyula 2014. január 30.
2014. január 31-én, pénteken nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Bálint Endre életmű-kiállítása a művész születésének 100. évfordulója alkalmából.
A tárlat címe: A nyolcadik templom.
Kondor Ádám most, februárban tölti be az ötvenediket, s másfél évvel ezelőtt thai feleségének szülővárosába költözött, innen nézve, a világ végére. Ádám zeneszerző, szorgalmas, hivatásának élt itthon is, és ezt a szokását ott, a messzi Chiang Mai tartományban sem adta fel. Magyarországon sem hosszú erdei sétákon cseréltük ki gondolatainkat, hanem éjszakába nyúló szkájpolások jelentették az intenzív eszmecserét. Elköltözése, kivándorlása (én így fogom fel távozását) alig változtatott kommunikációs szokásainkon, legfeljebb a hat órás időeltolódás miatt kicsit bonyolultabbá vált a kapcsolat.
Kozák Gyula 2014. január 7.
Születésnap vagy valami más alkalom. Karácsony és Szilveszter között, mondjuk. A Keresztapa üzent egykori koleszos társainak, az ország legfőbb közjogi méltóságainak, EU funkcionáriusainak, néhány magas állást betöltő bizalmasának. Jöjjenek Corleonéba – ahogy egymás között nevezik – szombat este, asszonyostól, ha gondoljátok, csapunk egy kis dáridót, megünnepeljük, hogy 30 éve … vagy 25 éve … Nincsenek sokan, a házelnök, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, persze a közeli cégek tulajdonosai és egy-két EU-képviselő, meg néhány frissebben csatlakozott vazallus.
Kozák Gyula 2013. december 16.
Most, amikor a Fidesz ámokfutása nyomán sorra alakulnak a „történeti” intézetek, amikor a Nemzeti Számonkérőszék mintájára horrorisztikus költségvetéssel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és a Veritas megmondóközpontot szervezik, amikor alakulgat a Rendszerváltás Kutató Intézet és a Molnár Tamás Kutatóközpont, érdemes visszaemlékezni, hogy már előző regnálásuk idején mit műveltek. A módszer – ma már – ismerős. A „nagy dobásokat” nyilvános előkészítés, bizottsági vita nélkül, egyéni képviselői indítványra hajtják végre, s az országgyűlés (most: kétharmados szavazógép) minden elképesztő előterjesztést elfogad.
Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a rendszerváltozáskor már tíz éves múltra visszatekintő 56-os Intézet az első Orbán-kormány megalakulása után milyen retorzióknak volt kitéve, hogyan próbálták meg minden eszközzel – helyesbítek, akkor még csak a közpénzek megvonásával – az intézet munkáját ellehetetleníteni, az intézetet az önfelszámolásra kényszeríteni.
Kozák Gyula 2013. október 24.
A közreadott 1956-os röplapok Kozák Gyula magángyűjteményéből származó ritkaságok, többségük valószínűleg most jelenik meg először.
Kozák Gyula 2013. október 2.
Horeczky Krisztina a Népszabadságban méltatlan, elfogadhatatlan hangnemű, egyes kiszólásaiban Bayer Zsolt klasszikusait idéző bírálatot jelentetett meg Csáki Judit könyvéről, amely a Nemzeti Színház utolsó öt évének teljesítményét elemzi. A könyvnek külön aktualitást ad az a politikai hisztéria, amelyet Alföldi körül a jobboldal gerjesztett. Csáki nem kerülhette el, hogy a kötetben Alföldit (és másokat is) megszólaltasson. A cím korrekt: Alföldi színháza. Az alcím ironikus: öt nemzeti év.
Kozák Gyula 2013. szeptember 9.
Tíz évet töltöttem a Balázs Béla Stúdióban (BBS), éppen a hetvenes évtizedet. Szociológusként kerültem nagy szerelmem közelébe, filmet csinálhattam, hol szakértőként, hol íróként, hol társalkotóként, hol meg valamiféle elméleti hátteret biztosítva a profi filmeseknek. Ugyanebben az évtizedben a Magyar Televízióban (MTV) is számos produkcióban vehettem részt. A BBS-ben ebben az időszakban három, egymástól élesen elkülönülő irányzat alakult ki: a dokumentaristáké, a kísérleti- és a kisjátékfilmeseké.
Kozák Gyula 2013. június 13.
Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.
Kozák Gyula 2013. június 7.
Kieselbach Tamás galériás szeret könyvet kiadni. Nem sajnálja rá a pénzt, ha az a könyv keménykötésű, 180 grammos fényes műnyomó papírra nyomják, vastag és nehéz! Ezek a könyvek általában nagyon hasznosak és nagyon szépek.
Évekkel ezelőtt a Modern magyar festészet címet viselő, kétkötetes opusról, éppen a Beszélőben írtam:
Kozák Gyula 2013. május 27.
2006. február 17.-én pénteken este, kevéssel 7 óra után Tony Blairt néztem az atv-n, amikor becsöngettek hozzám. Két kislány állt a lakás ajtajában, és ártatlan hangon közölte, hogy Rátonyi Gábor KDNP-s zuglói polgármester, országgyűlési képviselőjelölt számára gyűjtenek kopogtató cédulát. A történet, filmjelenetekre bontva a következőképpen zajlott le (még akkor, hajnalban lejegyeztem, változtatás nélkül másolom ide).
1 hozzászólás
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét