Skip to main content

Lajtai Péter - Tájkép

Randolph L. Braham professzor A Népirtás politikája címmel könyvet írt a magyar zsidóság deportálásának történetéről. E könyv 6. függelékében olvasható a kassai vasúti parancsnok listája, amely a magyar területekről Auschwitzba irányított vonatok adatait tartalmazza, eredetállomás, időpont és az egyes vonatokon szállított zsidók számának megjelölésével.

Ez az alig három oldalon leírt 137 vonat felsorolása drámaian koncentrált története a magyar Holokausztnak. Nem tudtam szabadulni a dokumentum hatása alól.

Közel 440 ezer magyar zsidó Auschwitzba deportálásának az emlékét, a 70. évfordulón, egy műtárgyban kívántam megörökíteni. Azonban több éves rákészülés után egy triptichon született, egy negyedik, befejező művel. Ennek a kép-együttesnek a középső darabját láthatjuk itt, a Beszélő-Online Galéria oldalán.

A 96 darab különálló képen egy folyamatos horizont osztja meg a tájat. Felül, az égi mezőben május 14-től július 20-ig bezárólag egy-egy dátum olvasható. A horizont vonal alatt, a földön, Kassa pályaudvarán áthaladó aznapi vonatok eredetállomása és a vagonokba préselt deportáltak száma.

Végezetül, elfogynak a napok, kifakul a kép, minden elsötétedik és tart a halál felé. Szomorú lap a magyar történelem könyvében.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon