Skip to main content

Lajtai Péter - Tájkép magyar deportáltak számára, 1944

Randolph L. Braham professzor A Népirtás politikája címmel könyvet írt a magyar zsidóság deportálásának történetéről. E könyv 6. függelékében olvasható a kassai vasúti parancsnok listája, amely a magyar területekről Auschwitzba irányított vonatok adatait tartalmazza, eredetállomás, időpont és az egyes vonatokon szállított zsidók számának megjelölésével.

Tovább

Lajtai Péter: Tájkép magyar deportáltak számára, 1944. Mosoni-Fried Judit interjúja.

Mosoni-Fried Judit: A magyarországi holokauszt legtragikusabb fejezete a zsidó lakosság deportálása. Az erről szóló drámai képek sorába 2014-ben bekerült egy koncepciójában igen különleges alkotás, Lajtai Péter „Tájkép magyar deportáltak számára, 1944” c. műve. A képről, annak megszületéséről és az általa közvetíteni kívánt üzenetről beszélgettünk Lajtai Péterrel, a Beszélő online galériájában történő megjelenés alkalmából.

Tovább

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon