Skip to main content

Birkás Ákos

életrajz

1941-ben született Budapesten.
Budapesten él és dolgozik
1959-1965 Budapesti Képzőművészeti Főiskola, festő szak
1966-1984 A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanít
1989 Herder-díj, Wien
München város ösztöndíja, Feldafing, (D)
1990 Tanár a Nemzetközi Salzburgi Nyári Akadémián
A Folkwangring díja, Essen (D)
1991 Tanár a Nemzetközi Salzburgi Nyári Akadémián
1992 Az École Nationale des Beaux-Arts, Dijon vendégtanára, (F)
A Francia Kulturális Minisztérium ösztöndíja, Dijon, (F)
1993 Tanár a La Gomera-i Nyári Akademián, Kanári-szigetek
Brandenburg tartomány ösztöndíja, Wiepersdorf (D)
1995 daad ösztöndíj, Berlin
2000-2001 Internationales Künstlerhaus, Villa Concordia, Bamberg (D)
2003-2005 A Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanít, Budapest
2011-tól Színház-és Filmművészeti Egyetemen tanít, Budapest
2014 Tanár a traunkircheni Nyári Akadémián (A)

 

EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK (válogatás)

2006 Művek 1975-2006, Ludwig Muzeum, Budapest
2007 Werke 1975-2006, Kunstferein, Gottingen
New Paintings, Knoll Galerie, Becs
2008 Eigen+Art, Berlin
Galerie Leonhardt, Graz
Galerie Zürcher, Parizs
2009 Knoll Galerie, Becs
2010 Eigen+Art, Lipcse
„R.D.”, Knoll Galeria, Budapest
Zürcher Studio, New York
2011 Ein Unmögliches Gespräch, Knoll Galerie, Bécs
2012 „És még ha értéktelennek is ítélnénk…”, Knoll Galéria Budapest
2013 Fotók 1975–78, Knoll Galéria Budapest
Fotografien, Knoll Galerie Bécs
Kisüzem, Budapest
2014 (szabadságharc) – Knoll Galéria Budapest
A fogoly – Bemutató a Gallery Weekend Budapest keretében, Knoll Galéria Budapest

 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon