Scolar nyári könyvajánló
2013. augusztus 29.
2013. június 15.
A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdemény látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek: a pártállami korszak politikai progandájának dokumentumai, a követendő életformát, közerkölcsöt, életmódot hirdető poszterek, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagaló hirdetmények.
2013. február 16.
Az OSA Archívum tisztelettel meghívja Önt
2013. január 14.
Az OSA Archivum kiállítása korabeli dokumentumok, a fronton készült fotóanyag, korabeli magyar és szovjet filmhíradók, sajtótudósítások, rádiós hangfelvételek, plakátok, röplapok, naplók és memoárok segítségével igyekszik bemutatni a 2. magyar hadsereg történetét a hadsereg kiküldésétől 1943 áprilisáig, a hadsereg maradékainak hazaszállításáig. A hadsereg történetének ismertetésén túl a kiállítás kísérletet tesz a doni vereség utóéletének, emlékezetének bemutatására is.
2012. november 7.
Elhunyt Vallai Péter.
Az alábbi Petri-est videórészlettel emlékezünk a színészre.
2012. június 12.
Szilágyi Lenke újabb kiállítása látható Off rolling címmel a Kisüzemben június 14-ig.
1077 Budapest, Kis Diófa u. 2
Az online Széljegyzet c. kiállítás pedig itt látható:
2011. november 17.
Érvek és ellenérvek a visszamenőleges igazságtételről
Nyilvános esemény KÓNYA IMRE, PETŐ IVÁN, valamint Horkay Hörcher Ferenc, Révész Sándor és Ungváry Krisztián részvételével.
A beszélgetést vezeti: Bombera Krisztina
OSA Archivum Budapest, V. ker., Arany János u. 32.
2011. november 21., 18 óra
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét