Skip to main content

Végképp eltörölni... – Kiállítás az OSA Archívum Centrális Galériájában

A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdemény látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek: a pártállami korszak politikai progandájának dokumentumai, a követendő életformát, közerkölcsöt, életmódot hirdető poszterek, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagaló hirdetmények. A plakátokhoz kapcsolódó filmválogatás az 1949-es sztálinista alkotmány elfogadásától az 1980-as évek közepéig szemlézik az új „szocialista” rendszert éltető, a szocialist építőmunka meghitt családias idilljét, folyamatos sikereit ünneplő dokumentum- és propagandafilmekből. Végül a kiállítótérben elhelyeztük az alaptörvény korabeli asztalát, amelyen brossúrák, népszerűsítő kiadványok, előadások, ünnepi szónoklattervezetek magyarázzák az új sztálini alkotmány forradalmi jelentőségét. A kiállított dokumentumokat a 2010-ben elfogadott Nemzeti Egyetertés Nyilatkozata, és a 2011-ben elofgadott Nemzeti Hitvallás passzusai színesítik.

Kurátor: Kende Tamás történész

Látványterv és építés: Tamási Miklós, Nemzetes Ferenc, OSA Archívum

Munkatársak: Bertalan Nóra, Dani János, Gergácz Árpád, Hegedűs Judit, Kövecsi Anikó, Krizbai Zoltán, Mink András, Zádori Zsuzsa -- OSA Archívum

A filmeket a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) Filmarcívuma bocsátotta rendelkezésünkre. Külön köszönet Varga János szolgáltatási menedzsernek.

Az 1949-es alkotmányy népszerűsítő brossúrák, röplapok a Politikatörténeti Intézet Levéltárából származnak.

Nyitva 2013. június 20-tól július 28-ig.

Centrális Galéria, 1051. Budapest, Arany János u. 32.

A kiállítás hétfő kivételével 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.

 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon