Skip to main content

Petőcz György: Béke sose volt – Az LMP egy története – Könyvbemutató

Politikai interjúkötet civilségről és hatalmi technikákról, "belgaságról" és megalkuvásról, de leginkább arról, miért (nem) lehet más politika?

Az LMP nagy és őszinte kísérlet volt. Több irányú volt ez a kísérlet: a zöld politika magyarországi meghonosítása, a tisztaság, a rendszerváltás zsákutcáinak kiküszöbölése, a bal-jobb és urbánus-népies ellentétek megahaladása, a baloldal megújítása, a baloldali, liberális és konzervatív hagyományokból is táplálkozó értékszintézis felé mutatott. A csoda megtörtént: sikerült bejutni a parlamentbe. De mi történt utána? Úgy alakult-e minden, ahogy a párt alapítói elképzelték?

Csillag Gábor, Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Rauschenberger Péter, Scheiring Gábor és Szabó Tímea szavaiból kiderül, hogy "béke sose volt". A könyv egyik konklúziója szerint az LMP csak részben tudta teljesíteni a feladatát: csak a tisztaság és elvhűség tekintetében volt képes bizonyítani azt, hogy lehet más a politika. A magyar politikatörténet évszázados csapdáit azonban nem sikerült hatástalanítania, hanem maga is belesodródott ezekbe a csapdákba, sőt, talán éppenséggel modernizálta azokat.

Milyen politikai életutat jártak be ezek a különböző gyökerekkel rendelkező fiatalemberek – az LMP létrejöttétől a szakításig, a Párbeszéd Magyarországért néven általuk létrehozott platform, majd új párt megalakulásáig? Miféle – eddig homályban maradt – belső feszültségek, megosztottságok feszítették szét a pártot? És hogyan nehezítette meg a politikacsinálást az elmúlt négy év, benne a fülkeforradalmi kormánnyal? A kötetben sajátos nézőpontból – a szereplők konfliktusain, küzdelmein, igazi insider sztorikon keresztül – leshetünk a kulisszák mögé, hiszen a téma maga a mai politika, belülről, arról az oldalról, ahonnan ritkán szoktuk látni, láttatni.

Hogyan csinálták, hogyan csinálhatták volna jobban, és egyáltalán: elhiszi-e még valaki, hogy lehet más?

A szerző, Petőcz György számára nem ismeretlen a műfaj: 2001-ben Csak a Narancs volt című nagysikerű kötetében a Fideszből kiszorított "fodoristák" sztoriján keresztül engedett be minket a rendszerváltó narancspárt kulisszái mögé. Most új helyzetben, új szereplőkkel, de részben változatlan kérdésekre keresi a választ a PM-es politikusokkal készült interjúkötetben.

A történetmesélők pedig nemcsak politikai közösségük és a hazai zöld mozgalom talán legnagyobb sikereinek titkaiba avatnak be a Védegyletes időktől napjainkig, de hiteles képet festenek Orbán Viktor kényszerű összefogásban egyesült ellenzékének dilemmáiról is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon