Skip to main content

ERDÉLYI PÉTER: DONI TÜKÖR c. filmjének nyilvános vetítése az OSÁ-ban

2013. február 16.

Az OSA Archívum tisztelettel meghívja Önt

ERDÉLYI PÉTER: DONI TÜKÖR
 
című dokumentumfilmjének nyilvános vetítésére, majd az azt követő beszélgetésre.
 
A beszélgetés résztvevői: Erdélyi Péter, a film rendezője, Ungváry Krisztián történész, 1956-os Intézet.
Moderátor: Mink András, a kiállítás kurátora.
 
OSA ARCHÍVUM 1051 Arany J. u. 32.
2013. FEBRUÁR 21., 18 ÓRA
 
Erdélyi Péter dokumentumfilmje az első jelentős kísérlet arra, hogy a keleti fronton harcoló magyar csapatok és a helyi lakosság viszonyát az ott élők szemszögéből mutassa be. A film az egykori szemtanúk, helyi parasztemberek, parasztasszonyok visszaemlékezésein alapul, orosz és magyar történészek kommentárjaival. A film 2003-ban készült,
és nyomban heves vitákat váltott ki. Levetítésére egyik magyar közszolgálati vagy kereskedelmi televízió sem vállalkozott.
 
 
Az OSA Archívum DON – EGY TRAGÉDIA ÉS ANNAK UTÓÉLETEI c. kiállítása március 3-ig ingyenesen megtekinthető.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon