Skip to main content

Petri 70

Kiállítás, konferencia, versek, műfordítások, filmek, zenék három napon keresztül Petri György születésének 70. évfordulóján, 2013. december 2022-én a FUGA Budapesti Épitészeti Központban • 1052 Petőfi Sándor utca 5. 

 

2013.12.20
 
10:00 Konferencia
10:00 Forgách András, Horváth Kornélia, Pataky Adrienn, Kőrizs Imre, Szöllősi Barnabás, Fehér Renátó, Simon Márton, Szálinger Balázs
12:00 Tarján Tamás, Mesterházi Mónika, Bazsányi Sándor, Schein Gábor, Tillmann J. A., Marno János, Kántor Péter, Keresztesi József
14:00-15:00 ebédszünet
15:00 Keresztury Tibor, Márton László, Margócsy István, Kabai Csaba, Háy János, Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Várady Szabolcs
17:00 Radnóti Sándor, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Kőrössi P. József, Csordás Gábor, Haraszti Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Vajda Mihály
 
19:00 Kiállításmegnyitó
Kiállítás Bence György, Böröcz András, Csomor László, Farkas Péter, Forgách András, Forgács Péter, Galántai György, Halas István, Horváth Dávid, Jávor István, Kecskeméti Kálmán, Lóránt Zsuzsa, Louise McCagg, Rajk László, Robbin Ami Silverberg, Sváby Lajos, Szilágyi Lenke munkáiból valamint kéziratok, emlékek Petri György életéből 
 
20.00 Kornis Mihály Petri-estje
 
2013.12.21.
 
16:00 Petri-maraton: Versek, műfordítások, dráma- és filmrészletek, felolvasószínház, visszaemlékezések 16 órától hajnalig
 
2013.12.22.
 
18:00 A negyedik Petri György-díj átadása és Gálakoncert
 
További programok:
2013 12 20-án 9 órától, 21-én 15 órától, 22-én 17 órától Szűcs Lajos Petri- és József Attila-verseket mond a kirakatban
2013 12 20 – 2014 01 12 között vetítés Dániel Ferenc, Elek Judit, Forgách András, Forgács Péter, Grünwalsky Ferenc, Janisch Attila, Jeles András, Kamondi Zoltán, Kopper Judit, Nagy Bálint, Surányi András filmjeiből

 

További információk a FUGA honlapján • www.fuga.org.hu/petri-70

 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon