Skip to main content

Testet ölt antológia bemutatója a PIM-ben

2013. október 23.

MEGHÍVÓ

Október 24-én, csütörtökön 17 órakor
a Petőfi Irodalmi Múzeumban
[Budapest, V. Károlyi M. u. 16.]
 
240 magyar vers  | 112 festmény  |  134 kortárs jegyzet 
A TESTRŐL – a várandósságról és a születésről, arcról, kézről, szakállról és bokáról, a test örömeiről és fájdalmairól, szerelmes elragadtatottságról, halálról és feltámadásról.
 
A könyvet ajánlja: L. Ritók Nóra és Szilágyi Ákos
 
Közreműködik: Fodor Tamás, Ács Dominika, a RECIRQUEL társulat artistái (művészeti vezető: Vági Bence) és a kötet alkotói
 
A könyv már kapható. Honlapunkon bővebb információkat talál [www.liget.org].
Bolti ár: 6000 Ft. A Liget folyóirat előfizetői 30% kedvezménnyel [4200 Ft] igényelhetik. 
Háromnál több példány rendelése esetén darabja 3500 Ft.
 

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon