Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Mink András, Rádai Eszter: A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig

Hegedűs B. Andrással Rádai Eszter és Mink András beszélget


Mink András: Ma esti vendégünkkel, a 70. születésnapját ünneplő Hegedűs B. Andrással előzetesen és felelőtlenül abban állapodtunk meg, hogy nem beszélünk ’56-ról, és ha lehet, nem beszélünk ’89-ről. Hadd kezdjük hát egy pimasz kérdéssel: milyen érzés 60 évesen pályakezdőnek lenni?

Hegedűs B. András: Nehéz, nehéz, nehéz. Hatvan év a nyugdíjkorhatár, és ha nem is 60, de valóban 59 éves koromban minden megváltozott. Ennek 58 éves koromban, 1988-ban már voltak előjelei, de addig nem nagyon hittük, hogy ez be fog következni.


Neményi László, Zádori Zsolt: A Styx mindkét oldalán

Michael Sinclair Stewart angol antropológussal Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Hogy került a 80-as években fiatal angol antropológusként Magyarországra? Úgy tudjuk, az angol antropológiát addig nem nagyon izgatta Kelet-Európa, kutatási terepei hagyományosan a tengerentúl eldugott zugai.

1982-ben jöttem először ide, és akkor még egyáltalában nem állt szándékomban Magyarországon kutatni, inkább Madagaszkárra akartam menni, ott él ugyanis egy olyan népcsoport, a betsimisaraka, amelynek – akkori tudásom szerint – nagy szerepe volt az 1947-es, franciaellenes forradalomban.


Kőrösi Zsuzsa: A második számú ellenség

Fejtő Ferenccel beszélget Kőrösi Zsuzsa


Ön ebben az évben töltötte be kilencvenedik életévét. Megélte a történelem nagy pillanatait Közép-Európában és Franciaországban. Mint emlékirataiban írja, egy „multinacionális családban” született, Dél-Magyarországon.

A kilencven év soknak tűnik, és ezt nem viselem jól. Sokkal öregebb vagyok, mint amilyennek látszom, ezért nem szeretem, ha kimondják, hány éves vagyok. Igen, betöltöttem a kilencvenet, túlélő vagyok. Túlélő olyan értelemben, ami engem elszomorít. Gyakran úgy tekintenek rám, mint egy történelmi emlékműre.


Halász Tamás: Nekem személyiségek kellenek

Bozsik Yvette-tel Halász Tamás beszélget


Bozsik Yvette, a kortárs táncos-koreográfus jellegzetes nagyvárosi „termék”, gondolná az ember. Műfajod és saját alkotásaid közönsége javarészt a nagyvárosi értelmiségi körökből kerül ki, míg Te magad…

Én falusi vagyok, bár születni már Szolnokon születtem. Mivel édesapám és édesanyám faluról származik, így rokonaink nagy része ma is Tápiószelén és Tápiószentmártonban él. Máig gyakran megfordulok náluk.


Sonja Licht: Levél Abszurdisztánból


Az elmúlt pár hónapban, július végétől a mai napig jó néhányan próbáltak választ adni a világ minden sarkában, de főleg Európában arra a kérdésre, hogy mi is történt és történik a Balkán-félsziget Abszurdisztán nevezetű országában: miért torkollt a kommunizmusból a demokráciába való átmenet véres polgárháborúba, van-e kilátás arra, hogy ezt a háborút meg lehessen állítani, vagy szükségszerűen ki fog terjedni Jugoszlávia többi részére, ne adj’ Isten, az egész Balkánra, sőt Európára is.

Rádai Eszter: Pontot tenni a dolgok végére…

Csúcs Lászlóval Rádai Eszter beszélget


Kezdjük banálisan, a gyökereknél, hátha segít megérteni önt: milyen volt az a család, amelyben nevelkedett? Különböző interjúkból tudhatjuk, hogy sokan voltak testvérek, és azt is, hogy a szülész-nőgyógyász édesapa – hívő, vallásos ember lévén – mindig elutasította az abortuszt. Szeretném, ha egy kicsit többet mondana ezeknél a sémáknál.

Öt testvérem volt, egy öcsém kisgyermek korában meghalt, egyik testvérem orvos, másik bíró, ketten pedagógusok.


Mink András: „Levették a kesztyűt”

Mink András
Sonja Lichttel, a szerb civil társadalom kiemelkedő aktivistájával, a belgrádi Soros Alapítvány vezetőjével Mink András beszélgetett


Éppen ma érkezett a hír Belgrádból, hogy a kommandósok elfoglalták a belgrádi televízió és a B-92 független rádió stúdióját. Mi történt?

A Stúdió B, amely a független rádiónak is helyet adott, voltaképpen a város televíziója volt, hosszú idő óta az egyetlen és utolsó, kormánytól független televízió Jugoszláviában. A nyolcvanas évek végétől független televízió volt, a kilencvenes évek közepén a város visszavonta a privatizációját és saját irányítása alá vonta.


Rádai Eszter: „Nem lehet valaki egyszerre kint is meg bent is”

Pető Ivánnal Rádai Eszter beszélget


Egy álkérdéssel kezdem, mivel valószínűleg önre célzott a Fidesz frissen megválasztott elnöke abban a bizonyos sokat idézett mondatban: lehet, hogy ön megtévesztette a közvéleményt, amikor korábban zsidó és kommunista szülők gyermekének vallotta magát? Hiszen Kövér László beszéde óta „tudnivaló”, hogy ilyen származással nem lehetett volna az SZDSZ elnöke…

Ha máshonnan nem, ebből is látható, hogy Kövér László állításában semmi sem stimmel, kivéve a politikai hátsó szándékot.


dr. Székely Iván: A cigány tanulók adatainak követhetősége


I.

A cigány gyerekek iskolai teljesítményének, illetve közvetve a cigány népesség egyéb jellemzőinek mérése céljából a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) több évtizeden át végzett rendszeres adatfelvételeket. Ezek az adatfelvételek – noha céljuk elsősorban aggregált, statisztikai jellegű adatok szolgáltatása volt – a cigány tanulók egyedi azonosításán és cigány mivoltuk rögzítésén alapultak.


Kertesi Gábor: Javaslat


Az 1993/94. évi adatfelvételektől kezdve ez a nyilvántartás megszűnt. A korábbi nyilvántartás ugyanis arra a gyakorlatra épült, hogy az osztályfőnökök az osztálynaplóban a cigány gyerekek neve mellé megkülönböztető jelet tettek. Az adatvédelmi törvény elfogadásával ez a gyakorlat természetesen lehetetlenné vált, és a kérdőívekből kikerült a cigány gyerekek számára vonatkozó kérdés.

Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →