Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Zádori Zsolt: Megszámolhatóság kontra megszámozhatóság

Kemény Istvánnal, Kertesi Gáborral, Majtényi Lászlóval, Székely Ivánnal és Zsigó Jenővel Zádori Zsolt beszélget


Beszélő: Elképzelésem szerint beszélgetésünk tárgya egy olyan probléma, amellyel a jelenlévők közül mindenki tevékenysége során így vagy úgy, de többször is szembesült. Ez pedig az, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi csoporthoz való tartozás regisztrálásának, nyilvántartásának tilalma milyen jogi vagy praktikus gondot jelent a kisebbséghez tartozóknak vagy a velük foglalkozóknak. Okoz-e ez nehézséget a társadalomkutatónak, illetve azoknak az intézményeknek vagy akár magának az államnak, amely pozitívan akar diszkriminálni egy kisebbséget, jelesül a cigányságot?

Rádai Eszter: „A miniszterelnök nem érti ezt...”

Gaskó Istvánnal, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnökével Rádai Eszter beszélget


Miért választotta az érdekvédelmet a szakmai karrier helyett? Hogyan lett magából, az elkötelezett vasutasból – akinek már a szülei is vasutasok voltak, aki vasúti mérnök és közgazdász, tehát szakmájában igen magas iskolai végzettséggel rendelkezik, és akinek pályája kezdetén olyan meredeken emelkedett a csillaga – egyszer csak szakszervezeti ember? Igaz, előbb tett egy kis kitérőt a politika felé…

Tettem.


Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Utáltam a hierarchiát és a pártfegyelmet”

Kónya Imrével beszélget Révész Sándor és Zádori Zsolt


A korábbi nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy elég markáns politikai nevelésben részesült – legalábbis atyai részről. Édesapja leventeoktató volt, irredenta színezetű színdarabokat írt, és kilencéves fiával berobogott a forradalom kellős közepébe. Ha jobban meggondoljuk, mi inkább elbújtattuk volna a gyerekeket az ágyneműtartóba, és utána mentünk volna forradalmat nézni. Szóval, érdekes lehetett ez a családi politikai szocializáció.


Markáns politikai nevelésről szó sem volt.

Mink András, Neményi László: A bal fül, és a jobb

Pál Monikával, Ónody Tamással, Szabados Krisztiánnal Mink András és Neményi László beszélget


Mindhárman a rendszerváltás környékén érettségiztetek. Hogyan kerültetek a liberalizmus vonzáskörébe, hogyan lettetek SZDSZ-szimpatizánsok?

Ónody Tamás: 17 éves voltam ’89-ben. A rendszerváltás időszaka egybeesett a kamaszkorom leglázongóbb korszakával. Lenyűgöztek és magukba szippantottak a politikai események. Az természetes, ha egy kamasz lázad a fennálló rendszer ellen, de fantasztikus élmény, hogy ez a forradalmi láz nemcsak őt érinti, hanem a rendszer ténylegesen is összeomlik körülötte. Tüntettünk, gyűlésekre jártunk, plakátoltunk.


Mink András, Révész Sándor: „Ez az én legbelsőbb, személyes ügyem”

Göncz Árpáddal Mink András és Révész Sándor beszélget 1989-ről


1989 elején már az SZDSZ vezető testületében vagy. Viszont előtte még a kisgazdapárt újjászervezése körül lehetett veled találkozni. Hogyan kezdődött számodra az aktív, pártszerű politizálás, és hogyan alakult a rövid kirándulás az akkoriban újjáalakuló kisgazdapárt háza táján?

A kisgazdapárti „kaland” nagyon rövid volt. Mint egykori kisgazdapárti, magától értetődően tartottam a kapcsolatot néhány volt kisgazdapárti politikussal. Az első formális kapcsolatfelvételre 1988-ban került sor, amikor Bognár József keresett meg azzal, hogy újjá kellene alakítani a pártot.


Rádai Eszter: „Mi külön világban éltünk”

Szabó Ivánnal Rádai Eszter beszélget


Az igaz, hogy gyermekkorában papnak készült? Úgy rémlik, ezt akkoriban hallottam öntől egy interjúban, amikor az MDF már túl volt ’94-es megsemmisítő vereségén, de ön még ügyvezető alelnök volt...

Gyerekkorában az ember sok mindenre vágyik, ezek között nálam valóban szerepelt ez is a buszvezetés mellett (mint ahogy az unokámnál pillanatnyilag a tűzoltóság a favorit), de ezen hamar túlestem, tudniillik egyetlen gyermek voltam, és úgy gondoltam, ha pap lennék, ezzel ezt a rendkívül ritka Szabó nevet rögtön kipusztulásra is ítélném.


Iványi Gábor: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”

dr. Samu Istvánnal Iványi Gábor beszélget


A református Zsoltároskönyvben a 90. zsoltár Béza által énekre átírva így kezdődik: „Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak…” A szöveg Károli Biblia szerinti záró gondolata, amit meg is ismétel Mózes a zsoltár végén: „És a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá…”

Azok a barátaid, akik téged igaz emberként szeretnek, úgy gondolják, hogy amit te végeztél életed során, az példaértékű és érdemes a folytatásra.


Babarczy Eszter, Neményi László: „Mindig alapítványellenes voltam mellesleg…”

Soros Györggyel Babarczy Eszter és Neményi László beszélget


Már 1992-ben felvetette egy berlini előadásában, hogy NATO-csapatokat lehetne bevetni a Balkánon az ENSZ-békefenntartók helyett. Mit gondol most a koszovói beavatkozásról?

Engem nagyon megrázott, ami most történik Koszovóban. Én azon a nézeten voltam, hogy Milošević koszovói politikájával erélyesen szembe kell szállni. Továbbra is fenntartom az álláspontom, de el kell fogadnunk, hogy az, ami most zajlik, éppen az ellenkezőjét érte el annak, ami szándékában állt.


Rádai Eszter: „A politika nem barátságokról szól”

Medgyessy Péterrel Rádai Eszter beszélget


Sosem szeretett volna a „Dimitrov téri fiúk” közé tartozni?

Ha szerettem volna, sem tartozhattam volna közéjük, bár én is a Dimitrov térről indultam, de a 2-es villamos engem nem repített egyenesen a pártközpontba.

Soha nem is hívták? Vagy nem érdekelte ez a lehetőség?

Nem is hívtak, meg nem is mentem volna.

Miért? Ez valahogy „ciki” lett volna önnek?

Az volt a ciki benne, hogy olyan tényezőket kevert a szakmába, amelyek nem tartoznak oda.










Hegedűs B. András, Rádai Eszter: „Nekem – hetven”

Litván Györggyel Rádai Eszter és Hegedűs B. András beszélget


Hegedűs B. András: Gyuri, olvastad-e a mai Népszabadságot?

Litván György: Peched van, olvastam.

H. B. A.: Úgy látszik, fejlődsz. Akkor azt kérdezném, hogy 1958. október 18-án reggel is olvastad-e az aznapi Népszabadságot.

Nem fejlődöm, ma is csak véletlenül olvastam.

H. B. A.: A többiek nem tudják, hogy miért tettem fel ezt a hülye kérdést. Úgyhogy légy szíves, mondd el bevezetőnek.

Ez egy negyvenéves ugratás Hegedűs B. András részéről.










Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...

tovább →