Beszélő-beszélgetés

Iványi Gábor: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”

dr. Samu Istvánnal Iványi Gábor beszélget


A református Zsoltároskönyvben a 90. zsoltár Béza által énekre átírva így kezdődik: „Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak…” A szöveg Károli Biblia szerinti záró gondolata, amit meg is ismétel Mózes a zsoltár végén: „És a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá…”

Azok a barátaid, akik téged igaz emberként szeretnek, úgy gondolják, hogy amit te végeztél életed során, az példaértékű és érdemes a folytatásra.


Babarczy Eszter, Neményi László: „Mindig alapítványellenes voltam mellesleg…”

Soros Györggyel Babarczy Eszter és Neményi László beszélget


Már 1992-ben felvetette egy berlini előadásában, hogy NATO-csapatokat lehetne bevetni a Balkánon az ENSZ-békefenntartók helyett. Mit gondol most a koszovói beavatkozásról?

Engem nagyon megrázott, ami most történik Koszovóban. Én azon a nézeten voltam, hogy Milošević koszovói politikájával erélyesen szembe kell szállni. Továbbra is fenntartom az álláspontom, de el kell fogadnunk, hogy az, ami most zajlik, éppen az ellenkezőjét érte el annak, ami szándékában állt.


Hegedűs B. András, Rádai Eszter: „Nekem – hetven”

Litván Györggyel Rádai Eszter és Hegedűs B. András beszélget


Hegedűs B. András: Gyuri, olvastad-e a mai Népszabadságot?

Litván György: Peched van, olvastam.

H. B. A.: Úgy látszik, fejlődsz. Akkor azt kérdezném, hogy 1958. október 18-án reggel is olvastad-e az aznapi Népszabadságot.

Nem fejlődöm, ma is csak véletlenül olvastam.

H. B. A.: A többiek nem tudják, hogy miért tettem fel ezt a hülye kérdést. Úgyhogy légy szíves, mondd el bevezetőnek.

Ez egy negyvenéves ugratás Hegedűs B. András részéről.










Kisbali László: „A forradalmat nem lehet jegelni”

Petri Györggyel Kisbali László beszélget a Nemzeti dalról


Mikor olvastad utoljára a Nemzeti dalt?

Meglepő módon nem olyan régen, úgy fél évvel ezelőtt. Elkezdett foglalkoztatni Petőfi, és éppen ez a korszaka. A Dicsőséges nagyurak, a Nemzeti dal, az Ezernyolcszáznegyvennyolc, a 15-dik március, 1848. Megdöbbentő, hogy ebben a politikailag nagyon sűrű időszakban Petőfi mennyire együtt volt az eseményekkel. Azt hiszem, ez egyedülálló pillanat a világirodalom történetében. Hogy egy nagy költő nagy verseket írjon, amelyek közvetlenül formálják a történelmet.


Réti Pál: „Ne higgye, hogy olyan nagyon ajtócsapkodós vagyok”

Lányi Kamillával Réti Pál beszélget


A Valóság 1948. januári és februári számában megjelent egy nagyon színvonalas tanulmány Szekták a demokráciában címmel, amit az akkor még nem egészen 19 éves Lányi Kamilla írt egy hasonló korú fiatalokból álló, madiszos-népi kollégista munkaközösséggel a Szabolcs megyei Büdszentmihályon végzett kutatás alapján. A dolgozatból érződik a fényes szelek világjobbító lelkesedése, de íróját egészen nyilvánvalóan a megismerés és nem a meggyőzés vágya vezérli.

Meszerics Tamás, Mink András: „A bíróságok egyetlen hatalma az ítélkezés”

Beszélgetés Aryeh Neierrel, a Human Rights Watch egykori igazgatójával, a New York-i székhelyű Open Society Institute elnökével


Nemrégiben jelent meg legújabb könyve, amely a háborús bűnökkel, illetve az azokkal kapcsolatos igazságtétellel foglalkozik. Hadd tegyünk föl először egy nagyon banálisnak látszó kérdést: miért Háborús bűnök a könyv címe?

Nos azért, mert a könyv elsősorban a volt Jugoszláviában és Ruandában elkövetett bűnökkel foglalkozik, és azzal, hogyan vonhatók felelősségre az elkövetőik. Ezeket a cselekményeket pedig a nemzetközi jogban háborús bűncselekményeknek tekintik.


Mink András, Neményi László: „Innen könnyű volt kivinni a tőkét”

Oblath Gábor közgazdásszal Mink András és Neményi László beszélget


Nemrégiben egy tanulmányában azt fejtegette, hogy a jelenleginél nagyobb államháztartási deficit mellett is fenntartható a gazdasági növekedés, és éppenséggel a deficit túlértékelése hordoz veszélyeket. Az utóbbi évek uralkodó álláspontjához képest ez eretnek vélemény…

Először hadd pontosítsak.


Neményi László, Révész Sándor: „Egyfelől isteni, másfelől szomorú”

Bauer Tamással Neményi László és Révész Sándor beszélget


Te elég sajátos helyzetben lebegtél a reformkommunisták és a demokratikus ellenzék között. ’74-ben kirúgtak a pártból, de soha nem marginalizálódtál, végig megmaradt rendes, polgári kutatói pozíciód az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében. ’77-ben szerepelsz már az első szamizdat kiadványban, a Marx a negyedik évtizedben címűben, viszont az ott szereplők közül te vagy az, aki még a leginkább használható elméletnek tartja a marxizmust, különösen a gazdasági elemzésekben.

Rádai Eszter: „Olyan ez, mint az autóvezetés”

Rabár Ferenccel, az Antall-kormány első pénzügyminiszterével beszélget Rádai Eszter


A Ki Kicsodában azt lehet olvasni önről, hogy 1949-ben fejezte be az Állami Kereskedelmi Főiskolát, de arról egy szó sincs, mikor járt a közgazdasági egyetemre vagy esetleg máshová. Lehet, hogy nem is végzett egyetemet? Nincs is diplomája?

De van. A főiskolai. Ez hosszú történet. Én eredetileg ugyanis jogász akartam lenni. Be is iratkoztam a jogra, de úgy éreztem, mellette el tudok végezni még valami más iskolát is, és ezért párhuzamosan beiratkoztam a kétéves kereskedelmi főiskolára is.


Babarczy Eszter: Az Istentől eltalált ember

Németh Sándorral, a Hit Gyülekezete vezetőjével Babarczy Eszter beszélget


Elnézést a késésért, a gyülekezet átszervezésével kapcsolatos megbeszélésünk elhúzódott. Egy jelentős építkezésben vagyunk, és ennek kapcsán a gyülekezet gazdasági működtetését kell átgondolnunk.

És miért van az, hogy ezt önnek kell kezelnie?

Az átszervezés a gyülekezet alapvető anyagi érdekeit is érinti, ezért szükséges az én állásfoglalásom az üggyel kapcsolatban. Az építkezést egy kft. irányítja, de a költség a Hit Gyülekezete tagjainak az adományaiból folyik be.