Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Zolnay János: „Keményen kell bokszolni”

Osztolykán Ágnessel, az LMP országgyűlési képviselőjével, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága alelnökével Zolnay János beszélgetett

Mink András, Zolnay János: „A munkaerőpiactól elszakított közfoglalkoztatás reprodukálja önmagát”

Köllő János közgazdásszal Mink András és Zolnay János beszélgetett a kormány új közmunkaprogramjáról, az alacsony képzettségű rétegek foglalkoztatásának problémájáról, és arról, hogy a nagyszabású közmunkaprogram alkalmas-e arra, hogy visszavezesse őket a munkaerőpiacra. A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2011. július 17-én elhangzott adás szerkesztett változata.

Mink András, Neményi László: „Ez mind régmúlt, abszolút passzé dolgok”

Kőszeg Ferenccel Múltunk vége cí­mű kötete megjelenése alkal­má­ból Mink András és Neményi László beszélgetett

Neményi László: Mintha rád találták volna ki azt a szellemességet, amelyet a rendszerváltás előtt gyakran elsütöttek: te kalandvágyból nem disszidáltál. Ki sem mozdultál a Felszab térről, csak a tér neve változott. ’39-ben ott születtél, ahol most is élsz.

Ádám Zoltán, Mink András: „Az állam erősítése privilegizált társadalmi pozíciók erősítésére szolgál”

Bozóki András egyetemi tanárral, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének oktatójával Ádám Zoltán és Mink András beszélgetett

Mink András, Révész Sándor: Vékony jég...

Gábor Györggyel és Hack Péterrel az egyházi törvény kilátásba helyezett módosításáról Mink András és Révész Sándor beszélgetett

Révész Sándor, Zolnay János: Ez életem két legrohadtabb éve volt

Gábor György filozófussal, vallástörténésszel beszélget Révész Sándor és Zolnay János

Mink András: A törvény szövedéke

Mink András
Kerekasztal-beszélgetés a sajtószabadságról

Ádám Zoltán, Neményi László: Szigetvári Viktor: „A felelős politikát is el kell adni a választóknak”

Szigetvári Viktor kommunikációs szakértővel, egykori miniszterelnöki kabinetfőnökkel és MSZP-kampányfőnökkel Ádám Zoltán és Neményi László beszélgetett

Milyen családi háttérből jössz?

Katolikus kispesti polgárcsaládból. Apukám elszegényedett kisnemesi, anyukám zalai parasztcsaládból származik. A család által a nyolcvanas években újra felvett vallásosságnak fontos szerepe volt az életünkben, rendszeresen jártunk templomba, édesanyám ma is tagja az egyházközség elöljáróságának. Gyerekkoromban ministráltam, gimnáziumba pedig a piaristákhoz jártam. Otthon egyfajta liberális katolikus légkörben nevelkedtem, ahol a vallásosság nem jelentett elutasítást a más világnézetűekkel szemben.

Hová jártál egyetemre?

Mink András: A liberális politika jövője

Mink András
Kerekasztal Bauer Tamás, Meszerics Tamás, Retkes Attila és Ungár Klára részvételével

Beszélő: „Van kereslet liberális párt iránt”

Kis Jánossal Mink András és Révész Sándor beszélgetett

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon