Kertesi Gábor

Vissza a főcikkhez →

Az 1993/94. évi adatfelvételektől kezdve ez a nyilvántartás megszűnt. A korábbi nyilvántartás ugyanis arra a gyakorlatra épült, hogy az osztályfőnökök az osztálynaplóban a cigány gyerekek neve mellé megkülönböztető jelet tettek. Az adatvédelmi törvény elfogadásával ez a gyakorlat természetesen lehetetlenné vált, és a kérdőívekből kikerült a cigány gyerekek számára vonatkozó kérdés. (…) Az itt következő javaslat megpróbál egy olyan megoldást fölvázolni, amely nem sérti a személyiségi jogokat (megfelel az adatvédelmi törvény előírásainak), és ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy – a cigány tanulók egyéni azonosítása nélkül – aggregált, iskolai szintű adatok rögzítésével a továbbiakban is rendelkezésre álljanak kutatási célokra a cigány tanulók számára vonatkozó információk.

1. Az adatok rögzítésének célja

– Az ismert adatok alapján nyilvánvaló, hogy a cigányság iskolai lemaradása igen nagy mértékű. A cigányság iskolázottsági lemaradása súlyos társadalmi problémák forrása: igen nagy mértékben felelős az országos átlagot több mint háromszorosan meghaladó cigány munkanélküliségért, a cigányság körében tapasztalható nagyfokú szegénységért, a cigányság rossz egészségi állapotáért, magas mortalitásáért és sok más válságtünetért. Aligha lehet kérdéses: a cigányság társadalmi felemelkedése nem képzelhető el a cigány fiatalok iskolázottsági szintjének lényeges mérvű emelkedése nélkül. A cigány gyerekek relatív iskolai lemaradása ráadásul lényeges pontokon – mindenekelőtt a középfokú és felsőfokú továbbtanulásban – az elmúlt tíz évben növekedett. Aligha képzelhető, hogy ezek a trendek maguktól megfordulnának. Igen komoly anyagi eszközöket mozgósító oktatási programok nélkül a cigány tanulók iskolázottsági szintje minden bizonnyal nem emelhető. Ilyen jellegű oktatási programok beindítása és hatásuk vizsgálata a szóban forgó információk nélkül elképzelhetetlen.

– Az ismert adatok alapján igen nagy mértékű a cigány gyerekek iskolai szegregációja is. Ennek a kifejezetten negatív tendenciának a megfordításához szintén ismernünk kell iskolai szinten a cigány tanulók számát, illetve a cigány tanulók számának időbeli alakulását.

– Végül a cigány tanulók számára vonatkozó iskolai szintű aggregált adatok jelentik az egyetlen komolyan vehető adatforrást a magyarországi cigány népesség területi eloszlásáról. Ezeknek az aggregált adatoknak a területi szintű továbbaggregálásával olyan ökológiai adatok nyerhetők, melyeknek segítségével – egyéni szintű adatfelvételek nélkül is – jó közelítéssel megbecsülhető a cigány munkanélküliség területi és időbeli alakulása is.

2. A szükséges információk tartalma

Az óvodákra, az alsó- és középfokú oktatási intézményekre nézve az alábbi adatok évenkénti, rendszeres rögzítése szükséges:

– a cigány tanulók száma évfolyamonkénti bontásban, iskolaszinten;

– a cigány tanulók tanulmányi eredményességét mérő adatok évfolyamonkénti bontásban, iskolaszinten.

Az információk tartalmának illusztrálására példaként mellékeljük az 1994/95. tanévi általános iskolai adatfelvétel kérdőívét. Az iskola egészére vonatkozó adatok mellett a cigány gyerekekre nézve külön is szükség van az alábbi táblázatok adataira: K7, K9-ből a 4. sor, K10, K12, K51. (Tanulók évfolyamonkénti, intézeti és állami száma, az iskolába járás alól felmentettek, óvodába jártak létszáma, előző évi tanulmányi eredmények.)

Hasonló típusú adatok szükségesek a többi iskolatípusból is.

3. A szükséges információk szintje

Az emberi jogi és adatvédelmi szempontból egyaránt elfogadhatatlan egyéni szintű adatrögzítés közigazgatási és tudományos szempontból is fölösleges. Amire szükség van, az az iskolai szintű, aggregált adatok rögzítése.

4. Az adatfelvétel módja

1. lépés: A 2. pontban megjelölt adatokat az osztályfőnökök a saját osztályukra nézve, osztályszintre aggregálva közlik az adatok iskolán belüli további aggregálásának – és csakis annak – a céljára. Az osztálynaplóba a gyerekek neve mellé semmiféle megkülönböztető jel nem kerülhet.

2. lépés: Az osztályszintű információk iskolai szintre való továbbaggregálása. Az iskolából a minisztériumi jelentés céljaira már csakis ezeket az aggregált adatokat továbbítják. Az 1. lépésben elkészült részösszesítések az iskolából nem kerülnek ki, és a végleges, iskolai szintű aggregáció után megsemmisítésre kerülnek.

Budapest, 1995. május 3.
Kertesi Gábor
MTA Közgazdasági Intézet

• Beszélő-beszélgetés