Skip to main content

Roma-kikötő

Kovai Cecília: Hét év – V. rész

2015. október 14.

A zsákutcák
Mikor Lilike csupán két éves volt, ő képviselte a választ egy generációk óta feltett kérdésre: „Hogyan szabadulj meg a cigányság jelentéseinek bántó hatásaitól?”. Ez a kérdés azonnali és némileg „kollektív”válaszokat követelt: értelmezési keretet, ízlést, bejáratott stratégiákat, és azok közös kijátszását. 
 
Lilikét szülei úgy öltöztették, mint egy „magyar lyányt”, úgy hordták, vitték magukkal, mint kvázi „magyarságuk” titkos és egyben nagyon is reprezentatív zálogát. 
Az itt bemutatott cikksorozat egy több mint tíz éves kulturális antropológiai kutatás tapasztatai alapján íródott, amelyet egy borsod megyei faluban végeztem elsősorban cigány-telepeken. A cikk négy lánytestvér sorsának alakulásán keresztül mutatja be cigányság mozgástereinek és identifikációs lehetőségeinek változásait e falusi közegekben. E változások egyrészt az adott lokalitás hatalmi viszonyai által működő asszimilációs „rezsim” gyengülését érintik, másrészt az éppen e helyi meghatározottságokból kivezető „identitáspolitika” erősödését jelentik.

Kovai Cecília: Hét év – IV. rész

2015. április 1.

A cigányság útján az integráció felé: Szintia, a harmadik lány

A 2000-es évek közepétől számtalan tanulmány hívta fel a figyelmet arra a riasztó űrre, amely a transznacionális vagy nemzetközi roma politikai szerveződés és reprezentáció viszonylagos sikere és a „helyi szint” érdekérvényesítése, az ún. „grassroot” roma mozgalmak között tátong. Ezen űr valójában ez utóbbiak vészes hiányát jelenti (Gheorge 2013, Bíró 2013, Kovats 2001, 2013, Vermesch 2006, Kóczé 2011, Vidra 2014, Trehan 2009, Signora 2009). E két „szint” közti viszony alapvetően határozta meg a harmadik testvér, Szintia mozgástereit, ezért mielőtt rátérnénk sorsának alakulására, bemutatjuk a fentiekkel kapcsolatos főbb problémákat.

Az itt bemutatott cikksorozat egy több mint tíz éves kulturális antropológiai kutatás tapasztatai alapján íródott, amelyet egy borsod megyei faluban végeztem elsősorban cigány-telepeken. A cikk négy lánytestvér sorsának alakulásán keresztül mutatja be cigányság mozgástereinek és identifikációs lehetőségeinek változásait e falusi közegekben. E változások egyrészt az adott lokalitás hatalmi viszonyai által működő asszimilációs „rezsim” gyengülését érintik, másrészt az éppen e helyi meghatározottságokból kivezető „identitáspolitika” erősödését jelentik.

Kovai Cecília: Hét év – III. rész

2015. február 24.

A rokonság útján: Betti, a második lány

Ha a klasszikus antropológia fogalomkészletével igyekeznénk megragadni e cigány közegekben a házasságok irányait megszabó ideológiákat, akkor mindenképpen az exogámia kifejezést használnánk: ezek a közegek tehát nem tartják kívánatosnak a „vér szerinti” rokonok közti házasságot. Sokak szerint az bűn, viszont úgy tartják, a büntetés a szülők utódait sújtja majd valamilyen betegség formájában. Ugyanakkor lépten-nyomon kiderül, hogy egyébként megbecsült házastársak „valahonnan” rokonok, sőt sokszor nem is kell messze menni a közös ős felkutatásában.

Az itt bemutatott cikksorozat egy több mint tíz éves kulturális antropológiai kutatás tapasztatai alapján íródott, amelyet egy borsod megyei faluban végeztem elsősorban cigány-telepeken. A cikk négy lánytestvér sorsának alakulásán keresztül mutatja be cigányság mozgástereinek és identifikációs lehetőségeinek változásait e falusi közegekben.

Kovai Cecília: Hét év – II. rész

2015. február 10.

A házasság útján – KisJutka, a legidősebb lány

A házassági kapcsolat kétségkívül az a viszony, amely leginkább kikezdheti, és egyben meg is erősítheti a rokonság és a hely előző részen ismertetett védelmét. Bourdieu óta tudjuk, hogy a rokonsági viszonyokra épülő társadalmakban, vagy közegekben a házasság kötés nem pusztán bizonyos létfenntartó kötődések irányát szabja meg, hanem az egyének vagy szövetségek számára a legfontosabb stratégiai eszköz érdekeik érvényesítésére, előnyösebb pozíciók megszerzésére. E falusi cigány közegekben is hasonlót tapasztalunk, a párválasztás erős befolyással bír az egyén, vagy csoportosulás, mint pl. a Balogh család pozíciójára.

Az itt bemutatott cikksorozat egy több mint tíz éves kulturális antropológiai kutatás tapasztatai alapján íródott, amelyet egy borsod megyei faluban végeztem elsősorban cigány-telepeken. A cikk négy lánytestvér sorsának alakulásán keresztül mutatja be cigányság mozgástereinek és identifikációs lehetőségeinek változásait e falusi közegekben. E változások egyrészt az adott lokalitás hatalmi viszonyai által működő asszimilációs „rezsim” gyengülését érintik, másrészt az éppen e helyi meghatározottságokból kivezető „identitáspolitika” erősödését jelentik.

Kovai Cecília: Hét év – I. rész

2015. január 30.

Az emlékezés

Az itt bemutatott cikksorozat egy több mint tíz éves kulturális antropológiai kutatás tapasztatai alapján íródott, amelyet egy borsod megyei faluban végeztem elsősorban cigány-telepeken. A cikk négy lánytestvér sorsának alakulásán keresztül mutatja be cigányság mozgástereinek és identifikációs lehetőségeinek változásait e falusi közegekben.

Bakó Boglárka: A „koszosak” fürdetése

2014. július 1.

– egy elfeledett kényszermosdatás –

„1977 október 10-12 közötti időszakban X1. községben végeztünk fürdetést. A telepen élő lakosság száma; 300 fő

A berendezés telepités a cigánytelepen történt. A berendezést kedvezőtlenül fogadták, majd egy napi várakozás után megbarátkoztak illetve 103 fő fürdött meg. A KJSZ dolgozói a helyszinen voltak. A helyi Tanács vezetői segitőkészek voltak. Tetvességre vizsgálatot a KJSZ dolgozói nem végeztek. Fürdetésnél csak Pedex-sampon használatára került sor. Fürdetésnél újságirók is megjelentek, mely negativan befolyásolta munkánkat. /közhangulatot a követelőzés irányába terelte/

Bpest. 1977 október 15. O. F. járványügyi ellenőr” 2

Horváth Aladár: Válasz: mi leszünk sorsunk alakítói

2013. december 13.

„Horváth Aladár, a Magyarországi Cigányok Pártjának budapesti elnöke néhány évvel ezelőtt maga is az inkluzív társadalompolitika és a felelősségteljes politizálás híve volt. Bizonyos, hogy – a szubjektíve teljesen érthető! – mérhetetlen elkeseredése és kétségbeesése indította arra, hogy megfontoltan és következetesen képviselt elveit feladva etnikai pártot alapítson, és indítson a választásokon. Csak a teljes kilátástalanság érzése mondathatta vele, hogy a cigányoknak annyiszor mondták, hogy nem lehetnek magyarok, amíg végül tudomásul vették, és hogy az új etnikai párt nem köt szövetséget sem a jobboldali, sem a baloldali pártokkal.”

Csupán ezt a pár mondatot ragadjuk ki az egy héttel korábbi Zolnay-írásból – a szövegben hosszan sorolt, a statisztikai szociológia relatív tényeivel ezúttal nem kívánunk vitatkozni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon