Skip to main content

Könyvajánló

Marossy Endre: Az 1956-os forradalom és szabadságharc pesterzsébeti eseményei

Recenzió: Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Budapest, 2015. 231 old. képekkel

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc idei évfordulóján jelent meg Eörsi László könyve a pesterzsébeti fegyveres ellenállásról1. Mint mindig, pesterzsébeti kutatásaiban is a levéltári forrásoknak biztosít elsőbbséget az események feltárásában. A tőle megszokott alapossággal és aprólékossággal nézte át a pesterzsébeti fegyveres ellenálláshoz köthető 18 per teljes anyagát és a legfontosabb helyi dokumentumokat.

Marossy Endre: Soroksár, 1956

Recenzió Eörsi László könyvéről

 

Budapest 1956-os történelméről könyvtárnyi feldolgozás, emlékirat született, túlnyomórészt a belső kerületekben lezajlott döntő fontosságú eseményekről. Lényegesen kevesebb figyelem irányult a forradalom és szabadságharc története szempontjából kisebb jelentőségű külső kerületekre. A forradalom és szabadságharc soroksári eseményeinek jelen feldolgozása1 hiánypótló, nagyon időszerű vállalkozás, ami remélhetően lendületet ad a nem központi kerületek helytörténete további feltárásának és közzétételének.

Majtényi György: A történelem fegyver

Történészaktivizmus, főszerepben: Howard Zinn

„Ez a könyv felér egy seggberúgással.” – a Good Will Hunting egyik jelenetében az egyik szereplő ezekkel a szavakkal ajánlja beszélgetőtársának Az Egyesült Államok népi történelmét.1 (S ne csupán a történeti/fordítói hűség miatt maradjunk most az eredeti kifejezésnél, a „fejbekólintás” ugyanis nem adja vissza híven a szóban forgó könyv/jelenség hatását!) A történethez tartozik, hogy Matt Damon Brooklynban nőtt fel a kötet szerzője, Howard Zinn szomszédjaként.

Tömpe István: Kezelésekre várva – Részletek Tömpe István: Sugárzó hónapok c. könyvéből (Budapest, Ab Ovo, 2014)

Apám és Kádár János • Beszélgetések apámmal •
András • Folytatnám a család történetét

Újra nekiálltam a családtörténetnek, bár ismét abbahagytam. Két éve terjedelmes jegyzeteket készítek, alkalmanként hosszabb részeket is írok. A Kékgolyó utcai klinika folyosóin sétálok, órákat várakozom. Közben gyakran gondolok anyámékra, apámmal néha még álmomban is beszélgetek. Anyámmal más az álombeli viszonyom. Arcára emlékszem, rám mosolyog. Az ágya mellett ülök az intenzív osztályon, emlékszem az érzésre is. De nem beszélgetünk. Mami másként is velem van. Autóban ülök, és mint a régi időkben, amikor élt még, hazafelé mindennap felhívtam. Nyúlnék a konzolon lévő telefonhoz, hogy hívjam.

Magyari Nándor László: A magyar polip természete

A mai magyarországi politikai-közéleti viszonyoknak egy elméletileg, módszertanilag és fogalmilag koherens és gyakorlati jelentőséggel bíró keretbe foglalása – többek között a kormányzati-politikai rendszer sajátmagára alkalmazott, politikai kommunikációjában erőteljesen sulykolt (unortodoxia, centrális erőtér, fülkeforradalom, gazdasági szabadságharc, NER, rezsiháború, stb.) nem szokványos, újító kliséi miatt – minden elemző számára óriási kihívás. A politika folyamat – mely feltartózhatatlanul változik, a pillanat zsarnokságának van kiszolgáltatva, a gyors és egyre inkább gyorsuló időnek van alárendelve – ezért is tűnik reménytelen vállalkozásnak egy lezárt, minden vonatkozásban és részletében homogén, formális értelmezési keretbe zárni azt. A most útjára bocsátott Magyar Bálint nevével fémjelzett, általa szerkesztett tanulmánykötet (Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam, Noran Libro Kiadó, Bp.) szándéka szerint, egy olyan modellt fogalmaz meg és jár körül, mely éles kritikai beállítottsága mellett az orbáni rendszer „titkainak” megfejtésével, a mögöttes célok leleplezésével kecsegtet.

Gál András: Who’s afraid of Yellow... – Monochrome paintings

Megjelent Gál András Who’s afraid of Yellow… című katalógusa.

A katalógus tanulmányokat Evelyn Bergner művészettörténész a Wiesbadeni múzeum munkatársa, galériás, Nagy Gergely író, Radnóti Sándor esztéta és Rényi András művészettörténész írták.

Kertész Péter: Biccegve mennék a temetésemre...

ha 70 éves koromban eltemetnek (kél mol ráchámim...), rég elfelejtettek volna. apám, kertész endre, nyomdai betű szedő, nagyapám, kertész józsef nyomdájában, 31 évet élt (munkaszolgálat), anyám, szül. fischer lenke, manikűrös 61 évet élt (tüdőrák), dóra kislányom 34 éves korában elhagyott minket (angol tanár, két kicsi maradt utána, áron 11, múlt, mira 10 éves lesz). túléltem őket jócskán… utolsó három évet elengedtem volna… nem rajtam múlt…

Scheiber Sándor-emlékkötet

Scheiber Sándor idén lenne 100 éves.

Ez alkalomból jelenik meg Kertész Péter által szerkesztett emlékkötet második kiadása.

Kertész Péter
A könyvek hídja
Emlékfüzér a 100 éve született Scheiber Sándorról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon