Skip to main content

Piszkozatok

Szijj Ferenc: Menet az elnöki palotához

2013. november 16.

Az alábbi történettel előbb Neil Philip Mítoszok és legendák közelről című könyvében találkoztam, majd rákerestem az interneten, mert a könyvben mindössze három mondatban volt összefoglalva. Kiderült, hogy feltehetőleg Maya Deren amerikai avantgárd filmes Divine Horsemen: the Woodoo Gods of Haiti című könyvéből származik (a könyv nem szerepel a nagyobb magyar könyvtárak katalógusaiban). A történet több honlapon is ugyanabban a megfogalmazásban szerepel, tehát idézetről lehet szó:

Szijj Ferenc: Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról

2013. május 16.

Közlemény
a Nemzeti Illemhely pályázatokról
Piszkozat

A Nemzeti Illemhelyek koncessziós pályázata igenis a törvényi előírások mindennemű tiszteletben hagyásával történt. Az ellenzék vádaskodása az állítólagos „budimutyik”-ról merő hangulatkeltés, és csupán azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai klikk országrontó üzelmeiről.

Szijj Ferenc: Visszakérő levél

2013. március 21.

Emberi Erőforrások
Minisztériuma
Miniszter

Tisztelt Díjazott!

2013. március 15-e alkalmából valamilyen díjat adományoztam Önnek a felterjesztők felterjesztése alapján. Igen ám, de közben kiderült, hogy némely felterjesztés szimpla politikai elfogultság, sőt, elvakultság vagy haveri jóindulat alapján született, számomra viszont most meglehetősen nehéz lenne kideríteni, hogy melyek ezek a sajnálatos esetek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon