Skip to main content

Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról

Szijj Ferenc 2013. május 16.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Közlemény
a Nemzeti Illemhely pályázatokról
Piszkozat

A Nemzeti Illemhelyek koncessziós pályázata igenis a törvényi előírások mindennemű tiszteletben hagyásával történt. Az ellenzék vádaskodása az állítólagos „budimutyik”-ról merő hangulatkeltés, és csupán azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai klikk országrontó üzelmeiről.

A Nemzeti Illemhely Hatóság a magyar embereknek akart kedvezni, amikor a pályázatok elbírálásánál fokozottan érvényesítette az erkölcsi elkötelezettség és a tisztáramosásban elvárható gyakorlat szempontjait, a politikai hovatartozás és a fideszes vezetővel való rokoni kapcsolat – az ellenzék állításával ellentétben – nem szerepelt a hivatalos bírálati szempontok között.

A koncessziók odaítélésénél tapasztalható kevés számú jogosnak tűnő sérelem orvoslására a Nemzeti Illemhely Hatóság a miniszterelnök úr kifejezett kérésére mérlegeli bizonyos számú ún. Nemzeti Mobil Illemhely koncesszióba adását egy pótpályázat keretében az idegenforgalom által nem frekventált, de még forgalmasnak tekinthető helyeken azok számára, akik hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy önhibájukon kívül adtak be gyengébb pályázatot, és igazolni tudnak legalább 25 éves illemhely-üzemeltetési tevékenységet, valamint három kiskorú gyermeket.

Nemzeti Illemhely Hatóság
Sajtóosztály

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon