Skip to main content

Szijj Ferenc

Szijj Ferenc: Menet az elnöki palotához

Az alábbi történettel előbb Neil Philip Mítoszok és legendák közelről című könyvében találkoztam, majd rákerestem az interneten, mert a könyvben mindössze három mondatban volt összefoglalva. Kiderült, hogy feltehetőleg Maya Deren amerikai avantgárd filmes Divine Horsemen: the Woodoo Gods of Haiti című könyvéből származik (a könyv nem szerepel a nagyobb magyar könyvtárak katalógusaiban). A történet több honlapon is ugyanabban a megfogalmazásban szerepel, tehát idézetről lehet szó:

Szijj Ferenc: Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról

Közlemény
a Nemzeti Illemhely pályázatokról
Piszkozat

A Nemzeti Illemhelyek koncessziós pályázata igenis a törvényi előírások mindennemű tiszteletben hagyásával történt. Az ellenzék vádaskodása az állítólagos „budimutyik”-ról merő hangulatkeltés, és csupán azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai klikk országrontó üzelmeiről.

Szijj Ferenc: Visszakérő levél

Emberi Erőforrások
Minisztériuma
Miniszter

Tisztelt Díjazott!

2013. március 15-e alkalmából valamilyen díjat adományoztam Önnek a felterjesztők felterjesztése alapján. Igen ám, de közben kiderült, hogy némely felterjesztés szimpla politikai elfogultság, sőt, elvakultság vagy haveri jóindulat alapján született, számomra viszont most meglehetősen nehéz lenne kideríteni, hogy melyek ezek a sajnálatos esetek.

Szijj Ferenc: Kenyércédulák / Vasárnap


Vigyázni kell, mert érett meggy ütődik a térdemnek,
hónaljammal egy egész csalánt gyökerestül kiszakítok,
egy megriadt madár a fülemet súrolva röppen át
egy másik fára, s ahogy hátraugrom,
rozsdás lábasba lépek.

Mert átdobálnak mindent, fazekat, lábast,
lyukas gumilabdát és más egyebet, hogy talán arra
itt még szükség lehet, s valóban, ha formája van,
volt valakié, megmaradt benne tegnapról, esetleg
még régebbről egy kis esővíz, ha abban tükröződik
az állott, barna fény, mert az itt a kertben senki másé,
akkor egy pillanatra meg lehet csodá












Szijj Ferenc: Kenyércédulák / Hétfő


Üres volt a tányér, nem ettél. Aztán később
mégis ettél, hoztad be a szobába a zsömlét,
s hogy én is kérek-e. Vannak ezek a híg szavakból
keletkező szörnyek, körös-körül.



Szijj Ferenc: Női hang, arckép mögül

Átirat, toldalék


Növény akartam lenni. Egyetlen
levél, és csak a fény.
Egy napszak hatalmas munkájában
bosszú és jóvátétel.

Elválasztok. Megemésztem
az áttetsző dolgokat,
és emésztetlenül hagyom a földet.
Nagy változásként meghalok.

Ez volt a természetes büntetés,
magamra fordítottam,
hogy lássanak.
És a fordított időt.

Az ennivalót kihánytam.
Nem is sejtették,
milyen szörnyű jel
zúdul ilyenkor a város csatornáiba.


















Szijj Ferenc: Fényleírás / Agyagfény

(Részlet)

Elhangzott a Hovatovább Fesztivál irodalmi estjén.

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (g)

Előzmények: Kölcsön Arankától. – A néhai férj csontjai. – Drametár úr sírja. Él-e, hal-e? – Kéknefelejcs: a nyúl. Gyermekkori trauma. – Lobánci, az álruhás királyfi. – Aranka levele. Botrány az ügyfélszolgálaton. – Mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – A feliratkozás bizonytalansága. – Időbetétek, jövőprojektek, növényvilág. – Nagy nemzetközi növényfesztivál.

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (f)

Előzmények: Később jönnek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon