Skip to main content

Szijj Ferenc

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (e)

Előzmények: később jönnek (de előbb a folytatás)

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Regénydarab (d)

Előzmény nélküli időbetét

Szijj Ferenc: Növényszöveg

regénydarab (c)

Előzmények: Vízszintes, függőleges – Hol az Ararát? – A Karvalics leptopja – Aranka szenvedélye: régiségek – Csontok a dobozban – A halottak közül ki volt áruló?

Szijj Ferenc: Növényszöveg – regénydarab (B)

Aranka levele

Előzmények: A kölcsön – Kaland a temetőben – Drametár úr sírja (él-e, hal-e?) – Rendkívüli temetői intézkedések – Homály a növényfesztivál körül – A szomjazó huszár és a tuják

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Betétpróza (3)

Előzmények: A haldokló Verdi – A gombák jogállása – Költekező életmód – A titokzatos kormányfőtanácsos – De mi az, hogy egy szállodából nem lehet kimenni? – Az utazás ártalmasságáról

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Regénydarab (A)

Előzmények: Aranka férjének csontjai a szekrény tetejéről a fejemre estek – Temető, ebédidő – Az évszám hiányzó vége – Hol a hulla? – Üzenet Svájcból – Értékes nyeremények

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Betétpróza (2)

Előzmények: Hozzám ne beszéljenek – Mozart és a kismamák, valamint a többi növény – A feliratkozás mint olyan – Hálózsák, termosz, keresztrejtvény, beintés a magyar népnek – A politikai irányvonal megváltozása – A társadalmi rend megdöntése – Sáskajárás – Tornádó – II. József a halálos ágyon, vissza az egész – Aranka férjének csontjai a szekrény tetejéről a fejemre estek

Szijj Ferenc: Növényszöveg

Betétpróza (1)

Csak az az egy kérésem lenne, vagy nem is kérés, hanem szinte utolsó kívánság, mint a pacalpörkölt a siralomházban, de lehet az babgulyás is, csak nem mindegy, melyik frekventált kisvendéglőből hozatják szirénázó rabszállítóval, tehát nekem az lenne, bár még talán nem tartok ott, hogy hozzám ne beszéljenek, mint ahogy mondják úton-útfélen, és minden női magazin vagy pártpolitikai havilap kertészeti rovatában minden évben legalább egyszer megírják, hogy igenis kell hozzánk beszélni, lehetőleg mindennap, sőt,

Szijj Ferenc: Képleírás

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon