Skip to main content

Képleírás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A *** számú angyal (angyalszámot nem adunk ki) a házban
intézkedik. Kézi hajtású triciklije, amelyre gyorsított eljárással
kapott kiutalást az összekapcsolt emlékezetekből, érinthetetlen,
nemcsak anyagi formájában, hanem páratlanságában is.

Eközben a megvilágítás kétfelől érkezik vagy van, illetve
az egyik esetben inkább érkezik, a másikban inkább van,
hogy aztán a tricikli első kerekében egyesülve oldódjon fel
a középpont körül. Az utca helyszerepe és a ház bennfoglaló
funkciója a végletekig fokozódik, a kettő határán pedig,
ha a kapura kitűzött cédula nem lenne elég, fehérre festették
az ablakrácsot.

Mert üzenetet kell átadni észrevétlenül egy másik világról,
amely ugyanolyan, mint ez, csak rosszabb. Ott a legrejtettebb
pusztulás is közös, és ezt viselnie is kell mindenkinek, nincs
kifogás, hogy szeretőt épp holnap akartam volna megvigasztalni,
vagy hogy nekem ilyenkor, késő este, hazafelé már mindegy.
Most hogy ehhez képest is van egy másik, még rosszabb világ,
az nem tartozik ide.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon