2013. május 20.
I. Bevezető: a dolgozat témája
Dolgozatomban a kultúratudományok felől közelítek az antiszemitizmushoz felhasználva az antiszemitizmus-kutatásban ismert szociálpszichológiai elemzéseket. A címben megadott kutatási témára Samuel SALZBORN (2006) néhány évvel ezelőtt hasonló címmel megjelent rendkívül fontos írása inspirált.
2013. május 5.
1. Bevezetés1
Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.
Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.
2013. április 17.
„Sokoldalú kulturális tevékenysége elismeréseként”
Képzeljük el – pusztán a gondolatkísérlet kedvéért –, hogy valaki a következőkkel áll elő: az újonnan készített szert nincs lehetőség vizsgálat alá vetni, így tehát semmi nem szólhat az ellen, hogy a pirula mától gyógyhatású terméknek minősüljön. Aligha kell gyógyszervegyésznek lennünk ahhoz, hogy a bejelentés a hírközlő aktuális elmeállapotának irányába terelje a figyelmünket. Egyszerűbb a helyzet, ha a mondat egy rajztanártól, gépészmérnöktől vagy szobafestőtől származik; ilyenkor legfeljebb megkérjük a bohókás autodidaktát, inna legközelebb kevesebbet, mielőtt hobbiját propagálni kezdi.
2013. március 26.
Fővárosi Törvényszék 19.P.22.708/2012/10.
A Fővárosi Törvényszék
dr. Kummer Ákos ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. ) által képviselt Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/A) felperesnek
dr. Nagy Péter ügyvéd (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) által képviselt dr. Karsai László ( 1024 Budapest, Keleti Károly utca 11/A. V. em. 25.) alperes ellen
jóhírnév megsértése miatt indított perében meghozta a következő
2013. március 14.
Az egyetlen kihívó
A tanulmány első része itt olvasható.
A töredezett szociál-liberális „szalonellenzék” tényszerű, de felszínes (jogállami, parlamentáris, szabad versenyes szempontú) kormánykritikája többek között azért hatástalan a közvélemény-kutatások tanúsága szerint, mert programadó vezéregyéniségei (Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely) mindegyike ott és úgy próbálja felvenni a kormányképesség fonalát, ahol és ahogy a hazai közép-bal a világgazdasági válság kirobbanásakor kiengedte azt erőtlen kezei közül.
2013. március 13.
Német Európa Mexikója
A tanulmány második része itt olvasható.
A „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás” koncepciójának jegyében zajló fülkeforradalom mélyreható kurzusváltás volt, mely számos tekintetben deformálta a ’89-90-ben kialakított közjogi struktúrát, és a társadalomszerkezetet is, a gazdasági modellt is maradandóan átalakította költségvetés-politikája és informális mechanizmusai révén. Viszont – a gazdasági szabadságharcot és keleti nyitást vizionáló kommunikáción túl – valós mozgástér és tényleges akarat hiányában nem változtat(hat)ott Magyarország külpolitikai orientációján, valamint a multinacionális tőkéhez főződő viszonyán. A globális nagyipari szereplőkkel külön megállapodások sorát kötő orbánizmus sajnálatosan európaibb irányzat, mint hinnénk.
2013. március 12.
Ádám Zoltán kommentárja három problémát vet fel nagyon élesen – cikkemben csak az egyikre kerestem választ, bár a másik kettő épp olyan releváns. A kérdés nagyon röviden az, hogy igaz-e ez az állítás: „Az MSZP és vele a magyar baloldal nem azért tart ott ahol tart, mert Mesterházy Attila egy intellektuálisan üres, ötlettelen demagóg, hanem azért mert a 2010 utáni korszak legfontosabb politikai kérdéseire a Fidesztől balra senki más sem tud ütőképes válaszokat adni.”
Nos, az MSZP elnöke kapcsán a fentebb leírt jelzők egyikét sem használtam.
2013. március 7.
Révész Sándor minapi írásában az előítélet és az előföltevés közti különbséggel foglalkozik – tanultam eszmefuttatásából, nem is ezzel vitáznék; csak a kiindulópontul választott Új Színház-példához fűznék egy-két gondolatot, megszólított színikritikusként.
Nem járok a jelenleg Új Színház néven működtetett intézménybe, mert semmi keresnivalóm nincsen ott.
2013. március 4.
Egy, a Beszélőben megjelent, az LMP szakadását elemző cikkel kapcsolatban alakult ki néhányunk részvételével nemrég egy kisebb eszmecsere a Facebookon az ún. monoki modellről. A cikk szerzője a többek között a szociális kártya és a segélyért közmunkát programokkal fémjelzett monoki modellt a “neolib” publicisták kedvenceként említette. Ezzel az állítással szeretnék vitatkozni az alábbiakban, egyúttal “neoliberális” szempontból bírálva a monoki modellt.
2013. március 1.
Vitaindító jelleggel bocsátom közre az alábbi fejtegetést, mert csak a mások tudásával és véleményével kiegészítve lehet teljesebb a kép, ami a masszív elvándorlások, a belső- és külső migráció és „szórványosodás” után megmaradt társadalmunkról alkotható. Aztán az emigrációval (is) okozott politikai tudat- és kultúra torzulásai, jószerével feltáratlan kérdéskör, pedig nagyon is ideje lenne elemzésnek alávetni, vagy legalábbis nyilvános okoskodás keretében – analítikus szándékkal – felvetni. Persze én csak a romániai politikai társadalomban (és a rommagyarban) vagyok igazán otthonos, de felvetnék pár kérdést a magyarországi politikai közélet alakulásával kapcsolatban is, legalábbis áthallálos alapon.
Friss hozzászólások
6 nap 10 óra
1 hét 4 nap
2 hét 3 nap
2 hét 3 nap
5 hét 1 nap
5 hét 6 nap
6 hét 1 nap
6 hét 6 nap
10 hét 5 nap
11 hét 2 nap