Krémer Balázs: Mennyire lett kifosztva a társadalom?

2014. június 17.

Az elmúlt években, a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásáról szóló társadalomtudományi munkák jelentős része azt igazolta, hogy a szegénység aránya nőtt Magyarországon, és, hogy a szegények helyzete egyre rosszabb lett. Nem csupán anyagi sajátosságaiban (jövedelem, fogyasztás szintje, stb.), hanem kiszolgáltatottságban, megalázottságban, bizonytalanságban is. Jó okkal tették ezt, hiszen a jövedelmi szintek romlása épp a legszegényebbek között volt a legnagyobb.

Az alábbi írás az egyenlőtlenségek növekedését dokumentálja, de nem a szegényekre fókuszálva.

• Tovább

P. Gy.: Eredmények, kérdések, figyelem – Az európai parlamenti választás után

2014. május 26.

Az európai választások eredményeinek elemzése a következő időszak munkája. Sőt, tulajdonképpen az igazi kérdések és válaszok majd csak a nyári szünetek után, vagyis szeptembertől következnek, hiszen nem a politológusok és újságírók okossága az érdekes, hanem az erőviszonyok tényleges átalakulása, az egyensúlyok megváltozásának hatása Európára és az egyes országokra.

• Tovább

Guba Péter: Tekintettel Párizsra és polgármesterére

2014. április 19.

2014. március 30-án nem köztársaságielnök-választást tartottak a félprezidenciális Franciaországban, még csak nem is parlamenti választásokat, ami azért legtöbbnyire felfokozott érzelmeket korbácsol – legalábbis a művelt világban. E szép tavaszi hétvégén az önkormányzati választások második fordulójára került sor, ami az elmúlt évtizedekben a média képviselőit és a választási szakértőket leszámítva hagyományosan tényleg csak a citoyen-eket érintette és érdekelte.

• Tovább

Félix Anikó: Magyarország jobban teljesít

2014. április 18.

„Európa jobbra fordul? Szélsőjobboldali populizumus, extrémizmus és az európai választások” címmel tartottak márciusban egy konferenciát Kölnben, amely sok tekintetben új megközelítéseket és perspektívákat vonultatott fel a szélsőjobboldalról szóló diskurzussal kapcsolatban.¹ A konferenciát némi iróniával indította a téma egyik leginkább elismert szakértője, az amerikai Georgia-i Egyetem professzora, Cas Mudde.

• Tovább

Ungváry Rudolf: Egy másik nekirugaszkodás

2014. április 11.

Az orbáni rendszer nem a semmiből jött. A demokrácia eleve létező problémái, kiegészülve a speciálisan magyar társadalomtörténeti beágyazottsággal alkotják azt a keretet, amely a mozgásteret befolyásolja. E kereteken belül ismerték fel az orbáni rendszer létrehozói azt a demokrácia megszüntetésére alkalmas fasisztoid eszmeiséget, melynek alapján a hatalmukat kialakították.

• Tovább

Kukorelly Endre: Országházi Divatok

2014. március 8.

A kormányos is mindig a legénység egy tagja.
(Arisztotelész: Politika)

Hiába mondják nekünk, válasszátok külön a magánéletet a közélettől.
(Jókai Mór: Politikai divatok)

Hát az én hivatásom-e a Ház tekintélyét és a képviselők nimbuszát fenntartani? Tartsák fenn az urak maguk!
(Mikszáth Kálmán)

Ej, be rossz időket élünk!
(Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán)

• Tovább

Bozóki András: Milyen játékot játszunk?

2014. március 3.

Kedves Barátaim! Ugye, mi mindannyian szeretjük a futballt? Főleg a mai világban, amikor a futball az élet tükre lett. Főleg most, amikor azt halljuk, hogy a magyar csapat jobban teljesít.

Ilyenkor el kell gondolkodnunk azon, milyen játékot is játszunk.

Mit láttunk néhány évvel ezelőtt? Az akkori élcsapat eredménytelenül játszott, az elindított akciókat nem kísérte sikeres befejezés. A helyzeteket nem sikerült gólra váltani. Ráadásul kiszivárgott, hogy mit mondott az edző a meccs előtt a játékosainak az öltözőben. Csúnya szavakat használt, amiket újra meg újra bejátszottak a hangosbeszélőn. Mindez olajat öntött a tűzre. A lelátón forrtak az indulatok, a közönség néha berohant a pályára és rendszeresen összecsapott a rendőrökkel. Felborult a rend.

• Tovább

Böcskei Balázs – Antal Attila: A 2014-es választás (ellenzéki) tétje

2014. február 19.

1 hozzászólás

Bárhova is vezet a Fidesz-diktatúra diskurzus, nem sok értelme van annak, hogy ne rendszerként, hanem kizárólag spontán hatalmi szempontok egymásra rakódásának tekintsük a második Orbán-kormányt. Az öndefiníciójaként Nemzeti Együttműködés Rendszernek nevezett új modellt ugyanis nem a semmiből kaptuk, hanem a maga teremtette politikai válsággal együtt élő és hatékonytalanul kormányzó baloldalt és a harmadik Magyar Köztársaság legitimációs deficittel küzdő intézményrendszerét váltotta fel. Közel négy éve a politikai jobboldal (alkotmányozó) legitimitását nem csak a felhatalmazás és az akarat ereje határozták meg, hanem a hatalommal élés ténylegessége is. A második Orbán-kormány ugyanis a legitimitás egy olyan irányába mozdult el, amely kevésbé az absztrakt normákra és azok jegyében létrehozott, személytelen intézményekre támaszkodik. Szemben a „Közgép-Magyarországhoz” hasonló diskurzusokkal, az Orbán-kormány demokráciaelméleti és politikai filozófiai megértése közelebb visz bennünket ahhoz a kérdéshez – és nem utolsó sorban az 1990–2010 közötti időszak értelmezéséhez –, hogy miért tudja még mindig a legtöbb támogatót maga mögött a Fidesz, és miért van 2010-hez képest bár több szavazója a baloldal-balközép oldalnak, de még sincs nagyobb elismerése a 2010-ig kormányzó politikai baloldalnak (MSZP).

• 1 hozzászólás
• Tovább

Radó Péter: A Nemzeti Együttműködés Közoktatási Rendszere és a PISA mérések*

2014. február 3.

A 2012-es PISA mérés eredmények elemzése egyúttal lehetőséget biztosít az elmúlt négy év oktatáspolitikájának értékelésére is.

Miért fontos a PISA?

Valószínűleg nem volt még olyan nemzetközi összehasonlító kutatás, amely akkora befolyást gyakorolt volna a világra, mint a PISA, az OECD 2000 óta háromévente lebonyolított tanulói teljesítménymérése. Amíg a korábbi nemzetközi összehasonlító teljesítménymérések (TIMMS, PIRLS) az oktatási szakma magánügyei maradtak, a PISA elképesztő laikus ismertségre tett szert és az egyes országok humánerőforrásainak minőségét leíró legfontosabb információforrás lett.

• Tovább

Krémer Balázs: LÉT – és/vagy bér?

2014. január 28.

A napokban látott napvilágot a Bánfalvi István vezette munkacsoport által jegyzett dolgozat, amely a feltétel nélküli alapjövedelem, a „basic income” hazai bevezetését javasolja. A patetikusan és drámaian blikkfangos LÉT néven becézett, minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak nyújtani javasolt szociális támogatás mérlegelés nélkül minden gyereknek 25 ezer, nagykorúnak 50 ezer, terhes anyának 75 ezer forintos havi apanázst biztosítana. A javaslat elolvasható a 255075.hu honlapon.

A szöveg számos igen értékes gondolatot vet fel, sok tekintetben jól számol, és ügyesen keveri a patetikusan fennkölt értékdeklarációkat empirikus adatokkal és a javaslatot kifejtő számításokkal, táblázatokkal. Az ügyes keverés olyan szöveget eredményez, ami „unortodox, és a racionális értelmezést határozottan megnehezíti. De az anyag készítőinek éppen az volt a bevallott célja, hogy a „tudományos” kifejtésnél „ütősebben” provokatívabb, vitára késztető szöveget adjanak közre.

• Tovább