Skip to main content

E-közélet

Halmai Gábor: A Birodalom visszavág

Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései, illetve a választási regisztráció alkotmányellenessé nyilvánítását követően a Fidesz újabb csapást készül mérni a még mindig túlságosan önjáró Alkotmánybíróságra. Ezúttal a korábbi határozataira való hivatkozás lehetőségétől akarják megfosztani a testületet. Kérdés meddig bírja még az alkotmánybíráskodás e támadásokat. Mielőtt rátérek a mostani kormányzati tervekre, áttekintem a 2010 májusa óta tartó csata eddigi állomásait.

Révész Sándor: Áderdűlő

A magyar demokrácia, a magyar alkotmányosság egyik leghatékonyabb ellensége lett Magyarország első számú közjogi méltósága. Ez logikus fejlemény. Nem minőségi különbség az eddigi helyzethez és az egyéb lehetőségekhez képest, de fokozati.

Miután dr. Nímand a dr.-sága után hullott, a marionettsort a zsinórrángatók köréből egészítették ki.

Ádám Zoltán: Autoriter kormányzás, európai válság, politikai hitelesség

Ádám Zoltán

Dolgozatom1 első részében a jelenlegi magyarországi gazdasági és gazdaságpolitikai helyzettel foglalkozom. Ezt a helyzetet nagyfokú bizalomhiány, romló növekedési esélyek és bedugult mobilitási csatornák jellemzik. Számba veszem a kialakuló Orbán-rendszer gazdasági-intézményi jellegű elemeit, majd a folyamatok makrogazdasági következményeit elemzem. Ezt követően a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit külsődlegesen meghatározó euró-övezet finanszírozási és intézményi válságával foglalkozom. Végül a piacgazdaság-párti, demokratikus politikai erők által ebben a helyzetben követendő gazdaságpolitika néhány összetevőjére teszek javaslatot.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon