Skip to main content

E-közélet

Nagy Zsófia: Végtörténet

elfogult elbeszélés a Szabad Demokraták Szövetségének utolsó korszakáról

A Magyar Narancs címlapján 2015 nyarán újra láthattuk Kóka Jánost, az SZDSZ volt gazdasági miniszterét és elnökét, aki a NER hatodik évében arról nyilatkozott, hogy nagyon pozitívnak látja a Fidesz-kormány törekvéseit.1 Persze nem ez Kóka első címlapos interjúja a Narancsban.

Radó Péter: A felsőoktatás állami megszállásáról és annak következményeiről

1 hozzászólás

Mielőtt tulajdonképpeni mondandómra rátérnék, rögzítenem kell néhány előfeltevést, amelyet – az olvasóimmal szembeni vak bizalom jegyében – nem tartok szükségesnek részletesebben indokolni:

Horváth G. György: Demokrácia értelmezése, köz(ös)jó

2 hozzászólás

Melyek demokráciánk legsúlyosabb bajai, hogyan lehet ezeket gyógyítani? Milyen kihívásokkal kell szembesülnie a demokráciáknak a XXI. században? Hogyan illeszthető a közvetlen- és a parlamenti demokrácia? Milyen államszervezet, önkormányzatiság, választási rendszer szolgálja az értékeket?

1. Demokráciánk betegségei

Dobrovits Mihály: A Quaestor-ügy kapcsán

1 hozzászólás

Mundus vult decipiari,
ergo decipiatur.

Krémer Balázs: Szó, szó, szó

Egy kis nyelvi elemzés az EMMI szótár kapcsán

Alább teljes terjedelmében közöljük azt a kiszivárgott (hivatalosan meg nem erősített) dokumentumot, a saját címe szerint „szótárat”, amelyet az EMMI sajtóosztálya adott ki, és a minisztériumi tisztviselők által kívánatosan használandó, valamint a tiltott, nem használható szavak gyűjteményét adja meg.

Mielőtt a konkrét elemzésbe belebonyolódnék, muszáj jeleznem néhány szempontot, amely mintegy előre jelzi a konkrét elemzések kereteit.

Erőss Gábor: Alapjövedelem: alap, amelyre építhetsz

Ádám Zoltán írt a Beszélőn a napokban a Párbeszéd Magyarországért (PM) Alapjövedelem-javaslatáról. Dicséri a szándékot, bírálja a koncepciót. Dicséretet nem illik visszautasítani, nem is teszem, de azért annyit pontosítanék, hogy nem pusztán „a legelesettebbek nyomorának enyhítése” a célunk; ha így volna, más javaslattal álltunk volna elő.

Horváth G. György: Az FNA-t bevezetni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem

Kedvenc hipotézisem, amit bizonyítani nem tudok, de mélyen hiszek benne: az ember abban különbözik a környezetétől, hogy társas lény, a szocietas tagja – s így cselekedeteit nem pusztán a fajfenntartás vezérli, hanem képes belátni, hogy érdeke a társadalom hosszú távú fenntarthatósága: beleértve a gazdaságot, környezetet, társas kapcsolatokat, kultúrát egyaránt, amit összefoglalóan közjónak nevezek.

Célok, teljesítmény, elégedettség – boldogság

Kedvenc hipotézisem, amit bizonyítani nem tudok, de mélyen hiszek benne: az ember abban különbözik a környezetétől, hogy társas lény, a szocietas tagja – s így cselekedeteit nem pusztán a fajfenntartás vezérli, hanem képes belátni, hogy érdeke a társadalom hosszú távú fenntarthatósága: beleértve a gazdaságot, környezetet, társas kapcsolatokat, kultúrát egyaránt, amit összefoglalóan közjónak nevezek.

Petőcz György: Jobbik: szellemi portrévázlat*

Anti-pc, radikalizmus és a szellemek

Utólag írt előszó

Talán nem fölösleges leírni az alábbi személyes dilemmákat. A Jobbik ma számomra rosszabb színben tűnik fel, és egyben szellemi szempontból üresebbnek látszik, mint azt munkám megkezdésekor gondoltam. Hiszen a dolgozatra szóló felkérés éppen a Jobbik szellemi hátterének, gondolkodása „filozófiai” gyökereinek áttekintésére vonatkozott, s egy-két jobbikos parlamenti megnyilvánulással kapcsolatos emlékem, majd Vona Gábor Julius Evola később szóba kerülő kötetének magyar kiadásához írott előszava kifejezetten pozitív várakozásokkal töltöttek el.

Kis János: Liberalizmus a harmadik köztársaságban

1 hozzászólás


A Beszélő és a Szuverén szerkesztőinek

Az alábbi esszét két olyan közösségnek ajánlottam, melyeket különösen közel érzek magamhoz. Azt szerettem volna, ha megosztva jelenhetne meg a Beszélő és a Szuverén internetes felületén. Hálás vagyok a két lap szerkesztőinek, amiért ezt lehetővé tették. Az első négy szakasz a Szuverén, a további hét pedig a Beszélő honlapján olvasható.

Brenzovics Marianna: Majdan

 

Kárpátaljai gettólakó vagyok, zápszonyi őslakos indián, Ukrajna, Oroszország, Magyarország, önmaga túsza, egy kreol, nigger, idegesítő határontúli, bamba kisebbségi, lelkes ukrán, Nikolaj Hohol (Nyikolaj Gogol) rajongója, magyar Ábel a rengetegben, kedvenc regényem az orosz Ördögök.

Halvány gőzöm sincs, hogy lyukadtam ki ezen az istenverte, toxikus szeméttelepen, miért vagyok otthonos itt, a pocsék emberi sorsok, a közös idegkimerültség közt, miért nyomorgok egy szennyezett mocsár melletti kalibában, egy lópatkó formájú szobában…megpróbáltam rá válaszolni, de nem sikerült. Az agyam ledobta a láncot.

 


Megy-é előbbre майдан fajzatom,
Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen,
Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad,
S a körből, melyben jár, nem bír kitörni?
Van-é jutalma a nemes kebelnek,
Melyet kigúnyol vérhullásaért
A kislelkű tömeg? Világosíts fel,
S hálásan hordok bármi végzetet;
Csak nyerhetek cserémben, mert ezen
Bizonytalanság a pokol. –

(Madách Imre)

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon